Keresés a Céghírnök tudástárban

Válassza ki, mely kategória kérdései érdeklik:

A keresés mezőbe írja be az Ön által keresett szót, kifejezést! Amennyiben nem választ ki adott kategóriát, a kereső az összes kategóriában keres, és kilistázza azokat a kérdéseket és válaszokat, amelyekben a keresett kifejezés megtalálható.

Találatok a következő kifejezésre: -
Kategória: bejegyzési eljárás
Találatok száma: 21 kérdés
Kereső alaphelyzetbe állítása

Kérdések és válaszok

Céghírnök kérdés és válasz 2018.7.

Beküldés ideje: 2018. április 16.
Kategóriák: bejegyzési eljárás

Az új ügyvédi törvény 2018. január 1. napjával történő hatálybalépésével megváltozott ellenjegyzési szabálya, így az ellenjegyzés akkor minősül szabályszerűnek, ha minden több oldalból álló okiratot minden félnek kézjegyével ellát. Kérdésem az hogy, milyen megítélés alá esnek a 2017. év végén aláírt cégalapítási iratok, amelyek 2018-ban kerülnek benyújtásra, és azok az aláírás napján hatályos ellenjegyzési szabályoknak felelnek meg, és nem a 2018-as szabályoknak.

Válasz megtekintése

Céghírnök kérdés és válasz 2017.32.

Beküldés ideje: 2017. december 5.
Kategóriák: bejegyzési eljárás

Abban kérném szíves állásfoglalásukat, hogy a cégkapu elektronikus emailcímeket szükséges e bejelenteni a cégnyilvántartásba való bejegyzés érdekében ?

Válasz megtekintése

Céghírnök kérdés és válasz 2017.31.

Beküldés ideje: 2017. december 1.
Kategóriák: bejegyzési eljárás

1. Tényállás
X Kft. Magyarországon bejegyzett, egyszemélyes gazdasági társaság.
X Kft. alapítója (a továbbiakban: Alapító) 2017.09.01. napján határozatot (a továbbiakban: Határozat) hoz arról, hogy az X Kft. létesítő okiratát (a továbbiakban: Létesítő Okirat) módosítja.
Az Alapító a Határozatot 2017.09.15. napján (közlés napja) kézbesíti az X Kft. ügyvezetőjének.
2. Kérdéseink alapjául szolgáló jogszabályhely
Ptk. 3:109. § [A legfőbb szerv feladat- és hatásköre]
(4) Egyszemélyes társaságnál a legfőbb szerv hatáskörét az alapító vagy az egyedüli tag gyakorolja. A legfőbb szerv hatáskörébe tartozó kérdésekben az alapító vagy az egyedüli tag írásban határoz és a döntés az ügyvezetéssel való közléssel válik hatályossá.
3. Kérdéseink
- A Létesítő Okirat módosításának napja 2017.09.01-je (Határozat meghozatalának napja) vagy 2017.09.15-e (Határozat közlésének napja)?
- Az X Kft. változásbejegyzési kérelmének I.8. pontjában (A létesítő okirat módosításának kelte) a 2017.09.01-jei vagy 2017.09.15-i dátum megjelölése a helyes?

Válasz megtekintése

Céghírnök kérdés és válasz 2017.21.

Beküldés ideje: 2017. szeptember 15.
Kategóriák: bejegyzési eljárás

A Ctv. 2. sz. mellékletének II. 3. a) pontja értelmében a külföldi vállalkozás magyarországi fióktelepének bejegyzési kérelméhez csatolni kell a külföldi vállalkozás létesítő okiratát is. Ebben a pontban a törvény nem említi magyar nyelvű hiteles fordítást.
Álláspontjuk szerint szükséges-e a külföldi cég létesítő okiratának magyar nyelvű fordítását is csatolni a bejegyzései kérelemhez, illetve amennyiben igen, akkor Önök szerint elegendő-e a létesítő okirat egyes részeinek (kivonat) fordítása? Illetve ebben az esetben szükséges-e hiteles fordítás vagy elég az egyszerű magyar fordítás is?

Válasz megtekintése

Céghírnök kérdés és válasz 2016.61.

Beküldés ideje: 2016. november 15.
Kategóriák: bejegyzési eljárás

Azzal kapcsolatban érdeklődnék, hogy abban az esetben, ha a székhely és a központi ügyintézés helye eltér, akkor a központi ügyintézés helyének milyen törvényi előírásnak kell megfelelnie? Hasonlóan a székhelyhez, itt is kell a jogszerű használathoz kapcsolódó okiratot becsatolni? Az ugyanúgy vagy a cég tulajdonában, vagy valamilyen jogcímen használatában álló ingatlan kell hogy legyen? Milyen előírások és kötelezettségek kapcsolódnak a székhelytől eltérő központi ügyintézés helyének bejelentéséhez?

Válasz megtekintése

Céghírnök kérdés és válasz 2016.44.

Beküldés ideje: 2016. augusztus 16.
Kategóriák: átalakulás; bejegyzési eljárás

Tudomásom szerint kft.-ből bt.-vé való átalakulásnál a jogelőd törlése és a jogutód bejegyzése iránt a cégbírósághoz egyidejűleg 2 külön kérelmet kell benyújtani. Ilyen esetben a törlési kérelemhez a bejegyzési kérelemre, illetve a bejegyzési kérelemhez a törlési kérelemre vonatkozó kitöltött nyomtatványt mellékletként csatolni kell-e?

Válasz megtekintése

Céghírnök kérdés és válasz 2016.41.

Beküldés ideje: 2016. július 19.
Kategóriák: bejegyzési eljárás

Lehetséges, hogy egy cég nevében a vezérszó a @ jelet tartalmazza? A @ jel az angol "at" szócskát helyettesítené, két angol szó között helyezkedne el, egyfajta szójátékként (pl: Good@Math Kft. = Good at Math = jó matekból). Ezen kívül, de ezzel összefüggésben, vannak-e olyan írásjelek (pl. ?, #, &, ! stb.) és ha igen, melyek azok, amelyek szerepelhetnek egy cég nevében?

Válasz megtekintése

Céghírnök kérdés és válasz 2016.33.

Beküldés ideje: 2016. április 29.
Kategóriák: bejegyzési eljárás

A cégeljárásban benyújtandó egyes iratok esetében a jogszabályok az egyszerű magánokirati formát nem tartják elegendőnek és formai többletkövetelményt írnak elő. Így például teljes bizonyító erejű magánokirati formát ír elő a Ctv. a kézbesítési megbízás és a székhelyhasználat jogszerűségéről szóló nyilatkozat esetén. Felhasználható-e a cégeljárásban ugyanakkor az egyszerű magánokirati formába foglalt irat olyan esetben, amikor a jogszabályok kifejezett formai többletkövetelményt nem támasztanak (pl.: ügyvezetői elfogadó nyilatkozat)? Amennyiben felhasználható az egyszerű magánokirat, akkor ugyanezen megítélés alá esik-e a magánokirat, amennyiben aláírására külföldön került sor?

Válasz megtekintése

Céghírnök kérdés és válasz 2016.31.

Beküldés ideje: 2016. április 21.
Kategóriák: bejegyzési eljárás; kft.

Amennyiben a cégbíróság az előterjesztett egyszerűsített cégeljárás keretében történő cégalapítás (kft.) bejegyzése iránti kérelmet a 2006. évi V. tv. 48. § (6) bekezdés alapján elutasítja, úgy ezzel egyidejűleg kötelezheti-e a cégbíróság a céget 5000,- Ft összegű illeték megfizetésére (melyet a cég köteles az államnak megfizetni az állami adóhatóság felhívásában közölt módon és időben ) az elutasító végzésben az Itv. 58. § (1) bekezdés f) pontja alapján?

Válasz megtekintése

Céghírnök kérdés és válasz 2016.23.

Beküldés ideje: 2016. március 7.
Kategóriák: bejegyzési eljárás; cégalapítás; cégperek; változásbejegyzés

Az alábbi kérdésekkel fordulok Önökhöz:
1. A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 3:31 §. az alábbiakat tartalmazza:
„A jogi személynek a jogi személyek nyilvántartásába bejegyzett képviselője képviseleti jogának korlátozása és nyilatkozatának feltételhez vagy jóváhagyáshoz kötése harmadik személyekkel szemben nem hatályos, kivéve, ha a harmadik személy a korlátozásról vagy a feltétel bekövetkeztének vagy a jóváhagyásnak a szükségességéről és annak hiányáról tudott vagy tudnia kellett volna.”
Amennyiben ilyen korlátozást tartalmaz a társaság társasági szerződése (pl. hitelfelvétel/leányvállalat alapítása esetén szükséges a taggyűlés hozzájárulása) az jelentheti-e azt, hogy a társasággal szerződőnek (a harmadik személynek) ezen korlátozásról tudnia kellett volna, és így a taggyűlés jóváhagyása hiányában nem válik érvényessé a társaság által a harmadik személlyel kötött szerződés?
2. A korlátozás harmadik személyekkel szemben hatályosnak tekinthető-e abban az esetben, ha azt a jogi személy létesítő okirata mellett a cégnyilvántartásba benyújtott aláírás-minta tartalmazza?
3. A korlátozás harmadik személyekkel szemben hatályosnak tekinthető-e abban az esetben, ha azt a jogi személy létesítő okirata tartalmazza és az a jogi személy honlapján feltüntetésre került?
4. A Polgári törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 3:31. §, valamint a cégnyilvánosságról és a bírósági cégeljárásról és végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény 9. § rendelkezéseivel összhangban, azokra tekintettel, mely esetben tekinthető a jóhiszemű harmadik személlyel szemben hatályosnak, azaz mikor tekinthető úgy, hogy a jóhiszemű harmadik személynek tudnia kellett volna a jogi személy nyilvántartásba bejegyzett képviselőjének képviseleti jogának korlátozásáról, és nyilatkozatának feltételhez/harmadik személy jóváhagyásához való kötéséről?

Válasz megtekintése

Céghírnök kérdés és válasz 2016.22.

Beküldés ideje: 2016. március 4.
Kategóriák: bejegyzési eljárás; cégalapítás; kft.; változásbejegyzés

Kérdésem az, hogy az egyszemélyes korlátolt felelősségű társaság alapító okirata az alábbi rendelkezést jogszerűen tartalmazhatja-e: „Az ügyvezető jogosult osztalékelőleg fizetéséről határozni.”

A kérdéses esetben az egyszemélyes korlátolt felelősségű társaság alapító okirata olyképpen készült, hogy a 21/2006. (V. 18.) IM rendelet 7. számú melléklete szerinti alapító okirat minta rendelkezéseit figyelembe vette az alapító, azonban az alapító okirat mintára történő hivatkozás azért nem szerepel az okiratban, mert azok a pontok törlésre kerültek, amik az adott esetben szükségtelenek voltak (pl. cégvezető, könyvvizsgáló stb.). Az adott egyszemélyes korlátolt felelősségű társaság alapító okirata 9.1. pontjának rendelkezése megegyezik a 21/2006. (V. 18.) IM rendelet 7. számú melléklete szerinti okiratminta 9.1. pontjával, míg az alapító okirat 9.2. pontja tartalmazza a kérdésben szereplő rendelkezést.

Az egyik megyében a kérdésben szereplő rendelkezést a Cégbíróság a Ptk.-val összhangban állónak találja és bejegyzi a változást, míg egy másik megyében a Cégbíróság hiánypótlásra felhívó végzést hozott arra hivatkozva, hogy a kérdésben található rendelkezés a Ptk. 3:186. §-ába és a 3:187. §-ába ütközik.

Válasz megtekintése

Céghírnök kérdés és válasz 2016.19.

Beküldés ideje: 2016. március 3.
Kategóriák: bejegyzési eljárás; cégalapítás; kft.; változásbejegyzés

Egy működő kft. fióktelepet kíván létesíteni. A Ptk. 3:96. § és 3:102. § lehetőséget teremt arra, hogy a fióktelepet ne tüntessék fel a létesítő okiratban, ill. a cégjegyzékben. Ugyanakkor a Ctv. 7.§ (2) bek. alapján fióktelep csak az lehet, ami a létesítő okiratban fel van tüntetve. A Ptk. 3:102. § (2) szerint a fióktelep változásáról egyszerű szótöbbséggel dönt a legfőbb szerv.
Kérdésem, hogy álláspontjuk szerint létesíthető-e egyszerű szótöbbséggel hozott határozattal fióktelep úgy, hogy nem kerül feltüntetésre a létesítő okiratban és a cégjegyzékben? Másképpen fogalmazva: a Ptk. 3:96. § és a Ctv. 7. § közötti logikai ellentétet miképpen oldják fel a cégbíróság?

Válasz megtekintése

Céghírnök kérdés és válasz 2016.5.

Beküldés ideje: 2016. január 19.
Kategóriák: bejegyzési eljárás; törvényességi felügyelet; változásbejegyzés

2011. évben, tételesen május 2-án és december 1-jén változásbejegyzési kérelem került előterjesztésre. A cég vezető tisztségviselője, az akkor hatályos 2006. évi IV. törvény 23.§ (1) bekezdésére alapítottan összeférhetetlenségi nyilatkozatott tett.
Kérdés:
A tárgy időszakban érvényes jogszabályi környezet akár a vbk-t előterjesztő jogi képviselő, akár a cégbíróság számára kötelező jelleggel előírt-e, olyan feladatot, mely szerint az ügyvezető által tett összeférhetetlenségi nyilatkozat tartalmát - a vbk-ről történő döntés előtt - össze kell vetni a bűnügyi nyilvántartás adataival. Azaz a cégbíróság jogszerűen hozhatott-e döntést úgy, hogy a Ctv. 1. számú melléklet I./7. pont d.) pont szerinti nyilatkozat tartalmát nem vetette össze a bűnügyi nyilvántartó adatbázisában szereplő adatokkal.

Válasz megtekintése

Céghírnök kérdés és válasz 2016.3.

Beküldés ideje: 2016. január 5.
Kategóriák: bejegyzési eljárás; cégalapítás; változásbejegyzés

A Ctv. 32. § (2) bekezdése alapján a bejegyzési kérelemben kézbesítési megbízottat kell megjelölni, ha a bejegyzési kérelemben külföldi jogi személy vagy jogi személyiség nélküli gazdasági társaság szerepel, vagy a bejegyzési kérelemben feltüntetett külföldi természetes személy nem rendelkezik magyarországi lakóhellyel. A kézbesítési megbízott magyarországi székhellyel rendelkező szervezet, illetve állandó lakóhellyel rendelkező természetes személy egyaránt lehet. Kézbesítési megbízotti feladatot a cég tagjai, vezető tisztségviselői, valamint felügyelőbizottsági tagjai nem láthatnak el.
Kérjük erősítsék meg, hogy jól értjük-e azt, hogy a fenti korlátozás nem jelenti azt, hogy maga a Magyarországon bejegyzett cég a külföldi tagjának vagy magyarországi lakóhellyel nem rendelkező vezető tisztségviselőjének a kézbesítési megbízottja legyen, mivel a Ctv. e tekintetben semmilyen tilalmat nem tartalmaz.

Válasz megtekintése

Céghírnök kérdés és válasz 2015.24.

Beküldés ideje: 2015. december 14.
Kategóriák: bejegyzési eljárás; bt.; cégalapítás; kft.; rt.; változásbejegyzés

Cégadatok változása hatályának időpontjával kapcsolatban szeretnék kérdést feltenni (részben kapcsolódik egy másik felhasználó kérdésére, tőkeemelés hatályosságával kapcsolatban adott válaszukhoz).
Ha módosul a cég székhelye, vagy pl. új ügyvezetőt neveznek ki a tagok, akkor mikortól lehet a cégiratokon az új székhelyet feltüntetni (vagy akár az új székhellyel számlát befogadni), illetve az új ügyvezető mikortól gyakorolhatja cégjegyzési jogát?

Válasz megtekintése

Céghírnök kérdés és válasz 2015.23.

Beküldés ideje: 2015. december 12.
Kategóriák: bejegyzési eljárás; cégalapítás; kft.; változásbejegyzés

A Ptk. 3:185. § alapján a tagokat törzsbetéteik arányában illeti meg osztalék. A Ptk. 3:187.§ alapján a társasági szerződés olyan kikötése semmis, amely a társaság által teljesített kifizetésekre a fejezetben foglaltaknál a tagokra nézve kedvezőbb szabályokat állapít meg.

A két hivatkozott jogszabályhely alapján jól gondoljuk-e, hogy a társasági szerződés tartalmazhat olyan rendelkezést, amely a törzsbetét arányos osztalék kifizetéstől eltér és a semmis kikötés úgy értelmezendő, hogy nem lehet a társasági szerződésben osztalékfizetésről rendelkezni, ha annak számviteli feltételei nem állnak fenn. Tehát, ha egy két tagú kft.-ben mindkét tag törzsbetétje 50-50%, attól még lehet úgy rendelkezni, hogy például egyik tagot 90%, a másik tagot csak 10% osztalék illet. És ezen rendelkezés ugyan egyik tagra nézve kedvezőbb szabályt jelent, de nem értelmezhető semmis kikötésként a Ptk. 3:187.§-ra hivatkozva.

Válasz megtekintése

Céghírnök kérdés és válasz 2015.18.

Beküldés ideje: 2015. december 1.
Kategóriák: bejegyzési eljárás; bt.; cégalapítás; kft.; rt.; változásbejegyzés

Lehetőség van-e a Ptk 3:115. §-ában foglalt összeférhetetlenségi rendelkezéstől - különös tekintettel arra a szabályra, hogy a vezető tisztségviselő nem lehet vezető tisztségviselő más ugyanolyan főtevékenységet folytató társaságban - szabadon eltérni a társaság létesítő okiratában - azaz megengedni, hogy a vezető tisztségviselő más ugyanolyan főtevékenységet betöltő társaságban is vezető tisztségviselő legyen - figyelemmel a Ptk 3:4 § (3) bekezdésében foglaltakra, tekintettel arra, hogy a 3:115 §-ban a törvény nem tiltja az eltérést?

Válasz megtekintése

Céghírnök kérdés és válasz 2015.17.

Beküldés ideje: 2015. november 26.
Kategóriák: bejegyzési eljárás; cégalapítás; kft.; rt.; változásbejegyzés

A Gt. 18. § (3) és Gt. 25. § (1) és (2) bekezdését 2006 óta szívesen alkalmaztuk a társasági szerződésben, mivel gyakorlatban nagyon hasznosnak bizonyult. A Ptk.-ra történő áttéréskor maradhatnak-e ezen engedő rendelkezések a társasági szerződésben (jogszabályi hivatkozás nélkül), tekintettel a Ptk. 3:4. §-ára is?

Válasz megtekintése

Céghírnök kérdés és válasz 2015.14.

Beküldés ideje: 2015. november 10.
Kategóriák: bejegyzési eljárás; cégalapítás; változásbejegyzés

Székhely - központi ügyintézés helyével kapcsolatban szeretnék kérdezni.
A cég (cégcsoport) székhelyét módosítani kényszerül. Az új székhelyet egy közvetlenül/közvetve tulajdonosi minőségben lévő szervezet biztosítja. A székhelyen a hivatalos iratok átvétele, a céggel való kapcsolatfelvétel biztosított. A cég azonban más helyen is megtalálható, az alkalmazottakat ezen más helyen foglalkoztatja, a tulajdonosi döntések végrehajtása szerinti működés ezen más helyen zajlik. A tulajdonos által biztosított székhely egyben tekinthető-e központi ügyintézési helynek, ahol a döntések születnek, vagy mindenképpen az alkalmazottak által használt ingatlant kell a központi ügyintézési helynek tekinteni? A cég működésével kapcsolatos döntéshozatal az előbbi, míg a megvalósítás lényegében az utóbbi helyszínen történik. Melyiket kell központi ügyintézési helynek tekinteni? A jogszabály szövege azt sugallja, mintha ez egy egységes hely lenne. Hogyan kell megítélni, ha ez elválik egymástól?
A Ptk 3:7. §, 3:96. § és a Ctv. 7. § (1) bek. alapján tettem fel a kérdést.

Válasz megtekintése

Céghírnök kérdés és válasz 2015.11.

Beküldés ideje: 2015. november 4.
Kategóriák: bejegyzési eljárás; változásbejegyzés

Cégszerű elektronikus aláírás körében szeretném kérni állásfoglalásukat. A Ctv. 9. § mondja meg, mi a cégszerű aláírás. A Ctv. 9. § (4) mondja meg, mi a cégszerű az elektronikus aláírás során: „(4) A cég kérelmére a cégjegyzék tartalmazza a cégjegyzésre jogosult – külön jogszabály szerinti – elektronikus címpéldányáról készített tanúsítványát is. A cégjegyzékbe bejegyzett tanúsítvánnyal rendelkező elektronikus aláírás a cégjegyzésre jogosult cégszerű aláírásának minősül.”

Mindezek alapján ahhoz, hogy egy elektronikus aláírás cégszerű is legyen, a Ctv. 9. § (4) bekezdés feltételeit is teljesíteni kell. Így az adott – cégjegyzésre jogosult – munkavállaló, vezető tisztségviselő elektronikus címpéldányáról készített tanúsítványát is csatolni kell a cégnyilvántartáshoz és az adott munkavállaló / tisztségviselő kizárólag annak megfelelő aláírása minősülhet cégszerűnek, hiszen a Ctv. 9. § (4) alapján álláspontunk szerint csak a cégjegyzékbe bejegyzett tanúsítvánnyal rendelkező elektronikus aláírással való aláírás minősül cégszerű aláírásának.

Mindezek alapján a jelenlegi aláírásra jogosultak köre szűkül, hiszen egy egyszerű felhatalmazó levéllel vagy szabályzattal felhatalmazott munkavállaló nem lesz jogosult elektronikusan cégszerűen aláírni a társaság nevében, kizárólag akkor, ha az adott személy a cégnyilvántartásba bejegyzésre kerül és az elektronikus címpéldányáról készített tanúsítványa is a cégnyilvántartásba elhelyezésre került.

Ki kell emelnünk továbbá, hogy a Ctv. 1. számú melléklete alapján elektronikus aláírás esetén az elektronikus tanúsítvány csatolása kötelező elem, ellentétben a „normál” aláírási mintával, amely csatolása nem kötelező. Ezt támasztja alá a Ctv. 25. § (1) r.) rendelkezése is.

Kérdésem arra irányul, hogy álláspontjuk szerint helyes-e a fenti gondolatmenet, és amennyiben igen, hogyan lehet tanúsítványt a cégnyilvántartásban elhelyezni, illetve pontosan milyen tanúsítvány helyezhető el.

Válasz megtekintése

Céghírnök kérdés és válasz 2015.10.

Beküldés ideje: 2015. október 21.
Kategóriák: bejegyzési eljárás; cégalapítás; kft.

Alapítandó kft. törzstőkéjének megfizetésével kapcsolatosan van 2 kérdésem. Lehetőség van rá, és a szerződésminta is engedi, hogy az alapításkori törzstőke befizetést a tag/tagok házi pénztári befizetéssel teljesítsék. Tudomásom szerint az alapítás bejegyzését követően 8 napon belül bankszámlát kell nyitniuk.
Kötelező a házi pénztárba befizetett törzstőkét a bankszámlára befizetniük? Másik kérdésem (szintén ebben a témában): ha alapításkor a törzstőke egy részét fizette meg a tag/tagok, akkor a későbbi teljesítés során lehetőség van-e arra, hogy azt is házi pénztárba fizesse meg, vagy köteles bankszámlára teljesíteni? Ha befizetheti házipénztárba, hogyan működik ez egy szerződésmintás alapítás esetén? A minta a törzstőke késleltetett befizetésénél kizárólag a bankszámlára történő fizetésről rendelkezik (nem módosítható szöveg).

Válasz megtekintése