Keresés a Céghírnök tudástárban

Válassza ki, mely kategória kérdései érdeklik:

A keresés mezőbe írja be az Ön által keresett szót, kifejezést! Amennyiben nem választ ki adott kategóriát, a kereső az összes kategóriában keres, és kilistázza azokat a kérdéseket és válaszokat, amelyekben a keresett kifejezés megtalálható.

Találatok a következő kifejezésre: -
Kategória: cégalapítás
Találatok száma: 13 kérdés
Kereső alaphelyzetbe állítása

Kérdések és válaszok

Céghírnök kérdés és válasz 2016.29.

Beküldés ideje: 2016. április 13.
Kategóriák: cégalapítás; kft.

A 2012-ben 15.000.000 Ft jegyzett tőkével alakult meg a kft.
6.000.0000 Ft-ot ingatlan apport formájában kívánt az egyik alapító tag a társaság rendelkezésére bocsátani. A földhivatal azonban - tekintettel arra, hogy termőföldről volt szó - a tulajdon változást természetesen nem jegyezte be.
Így az apportot szolgáltató tag négy éve mulasztásban van, mert akarta ugyan, de mégsem tudta a társaság rendelkezésére bocsátani az ingatlant, ezért a társaság tényleges jegyzett tőkéje a "bejegyzett" helyett csupán 9.000.000 Ft!
A kialakult helyzet orvosolható-e oly módon, hogy a mulasztó tag most bocsát a társaság rendelkezésére pénzbeli betétként 6.000.000 Ft-ot?

Válasz megtekintése

Céghírnök kérdés és válasz 2016.23.

Beküldés ideje: 2016. március 7.
Kategóriák: bejegyzési eljárás; cégalapítás; cégperek; változásbejegyzés

Az alábbi kérdésekkel fordulok Önökhöz:
1. A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 3:31 §. az alábbiakat tartalmazza:
„A jogi személynek a jogi személyek nyilvántartásába bejegyzett képviselője képviseleti jogának korlátozása és nyilatkozatának feltételhez vagy jóváhagyáshoz kötése harmadik személyekkel szemben nem hatályos, kivéve, ha a harmadik személy a korlátozásról vagy a feltétel bekövetkeztének vagy a jóváhagyásnak a szükségességéről és annak hiányáról tudott vagy tudnia kellett volna.”
Amennyiben ilyen korlátozást tartalmaz a társaság társasági szerződése (pl. hitelfelvétel/leányvállalat alapítása esetén szükséges a taggyűlés hozzájárulása) az jelentheti-e azt, hogy a társasággal szerződőnek (a harmadik személynek) ezen korlátozásról tudnia kellett volna, és így a taggyűlés jóváhagyása hiányában nem válik érvényessé a társaság által a harmadik személlyel kötött szerződés?
2. A korlátozás harmadik személyekkel szemben hatályosnak tekinthető-e abban az esetben, ha azt a jogi személy létesítő okirata mellett a cégnyilvántartásba benyújtott aláírás-minta tartalmazza?
3. A korlátozás harmadik személyekkel szemben hatályosnak tekinthető-e abban az esetben, ha azt a jogi személy létesítő okirata tartalmazza és az a jogi személy honlapján feltüntetésre került?
4. A Polgári törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 3:31. §, valamint a cégnyilvánosságról és a bírósági cégeljárásról és végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény 9. § rendelkezéseivel összhangban, azokra tekintettel, mely esetben tekinthető a jóhiszemű harmadik személlyel szemben hatályosnak, azaz mikor tekinthető úgy, hogy a jóhiszemű harmadik személynek tudnia kellett volna a jogi személy nyilvántartásba bejegyzett képviselőjének képviseleti jogának korlátozásáról, és nyilatkozatának feltételhez/harmadik személy jóváhagyásához való kötéséről?

Válasz megtekintése

Céghírnök kérdés és válasz 2016.22.

Beküldés ideje: 2016. március 4.
Kategóriák: bejegyzési eljárás; cégalapítás; kft.; változásbejegyzés

Kérdésem az, hogy az egyszemélyes korlátolt felelősségű társaság alapító okirata az alábbi rendelkezést jogszerűen tartalmazhatja-e: „Az ügyvezető jogosult osztalékelőleg fizetéséről határozni.”

A kérdéses esetben az egyszemélyes korlátolt felelősségű társaság alapító okirata olyképpen készült, hogy a 21/2006. (V. 18.) IM rendelet 7. számú melléklete szerinti alapító okirat minta rendelkezéseit figyelembe vette az alapító, azonban az alapító okirat mintára történő hivatkozás azért nem szerepel az okiratban, mert azok a pontok törlésre kerültek, amik az adott esetben szükségtelenek voltak (pl. cégvezető, könyvvizsgáló stb.). Az adott egyszemélyes korlátolt felelősségű társaság alapító okirata 9.1. pontjának rendelkezése megegyezik a 21/2006. (V. 18.) IM rendelet 7. számú melléklete szerinti okiratminta 9.1. pontjával, míg az alapító okirat 9.2. pontja tartalmazza a kérdésben szereplő rendelkezést.

Az egyik megyében a kérdésben szereplő rendelkezést a Cégbíróság a Ptk.-val összhangban állónak találja és bejegyzi a változást, míg egy másik megyében a Cégbíróság hiánypótlásra felhívó végzést hozott arra hivatkozva, hogy a kérdésben található rendelkezés a Ptk. 3:186. §-ába és a 3:187. §-ába ütközik.

Válasz megtekintése

Céghírnök kérdés és válasz 2016.19.

Beküldés ideje: 2016. március 3.
Kategóriák: bejegyzési eljárás; cégalapítás; kft.; változásbejegyzés

Egy működő kft. fióktelepet kíván létesíteni. A Ptk. 3:96. § és 3:102. § lehetőséget teremt arra, hogy a fióktelepet ne tüntessék fel a létesítő okiratban, ill. a cégjegyzékben. Ugyanakkor a Ctv. 7.§ (2) bek. alapján fióktelep csak az lehet, ami a létesítő okiratban fel van tüntetve. A Ptk. 3:102. § (2) szerint a fióktelep változásáról egyszerű szótöbbséggel dönt a legfőbb szerv.
Kérdésem, hogy álláspontjuk szerint létesíthető-e egyszerű szótöbbséggel hozott határozattal fióktelep úgy, hogy nem kerül feltüntetésre a létesítő okiratban és a cégjegyzékben? Másképpen fogalmazva: a Ptk. 3:96. § és a Ctv. 7. § közötti logikai ellentétet miképpen oldják fel a cégbíróság?

Válasz megtekintése

Céghírnök kérdés és válasz 2016.3.

Beküldés ideje: 2016. január 5.
Kategóriák: bejegyzési eljárás; cégalapítás; változásbejegyzés

A Ctv. 32. § (2) bekezdése alapján a bejegyzési kérelemben kézbesítési megbízottat kell megjelölni, ha a bejegyzési kérelemben külföldi jogi személy vagy jogi személyiség nélküli gazdasági társaság szerepel, vagy a bejegyzési kérelemben feltüntetett külföldi természetes személy nem rendelkezik magyarországi lakóhellyel. A kézbesítési megbízott magyarországi székhellyel rendelkező szervezet, illetve állandó lakóhellyel rendelkező természetes személy egyaránt lehet. Kézbesítési megbízotti feladatot a cég tagjai, vezető tisztségviselői, valamint felügyelőbizottsági tagjai nem láthatnak el.
Kérjük erősítsék meg, hogy jól értjük-e azt, hogy a fenti korlátozás nem jelenti azt, hogy maga a Magyarországon bejegyzett cég a külföldi tagjának vagy magyarországi lakóhellyel nem rendelkező vezető tisztségviselőjének a kézbesítési megbízottja legyen, mivel a Ctv. e tekintetben semmilyen tilalmat nem tartalmaz.

Válasz megtekintése

Céghírnök kérdés és válasz 2015.24.

Beküldés ideje: 2015. december 14.
Kategóriák: bejegyzési eljárás; bt.; cégalapítás; kft.; rt.; változásbejegyzés

Cégadatok változása hatályának időpontjával kapcsolatban szeretnék kérdést feltenni (részben kapcsolódik egy másik felhasználó kérdésére, tőkeemelés hatályosságával kapcsolatban adott válaszukhoz).
Ha módosul a cég székhelye, vagy pl. új ügyvezetőt neveznek ki a tagok, akkor mikortól lehet a cégiratokon az új székhelyet feltüntetni (vagy akár az új székhellyel számlát befogadni), illetve az új ügyvezető mikortól gyakorolhatja cégjegyzési jogát?

Válasz megtekintése

Céghírnök kérdés és válasz 2015.23.

Beküldés ideje: 2015. december 12.
Kategóriák: bejegyzési eljárás; cégalapítás; kft.; változásbejegyzés

A Ptk. 3:185. § alapján a tagokat törzsbetéteik arányában illeti meg osztalék. A Ptk. 3:187.§ alapján a társasági szerződés olyan kikötése semmis, amely a társaság által teljesített kifizetésekre a fejezetben foglaltaknál a tagokra nézve kedvezőbb szabályokat állapít meg.

A két hivatkozott jogszabályhely alapján jól gondoljuk-e, hogy a társasági szerződés tartalmazhat olyan rendelkezést, amely a törzsbetét arányos osztalék kifizetéstől eltér és a semmis kikötés úgy értelmezendő, hogy nem lehet a társasági szerződésben osztalékfizetésről rendelkezni, ha annak számviteli feltételei nem állnak fenn. Tehát, ha egy két tagú kft.-ben mindkét tag törzsbetétje 50-50%, attól még lehet úgy rendelkezni, hogy például egyik tagot 90%, a másik tagot csak 10% osztalék illet. És ezen rendelkezés ugyan egyik tagra nézve kedvezőbb szabályt jelent, de nem értelmezhető semmis kikötésként a Ptk. 3:187.§-ra hivatkozva.

Válasz megtekintése

Céghírnök kérdés és válasz 2015.18.

Beküldés ideje: 2015. december 1.
Kategóriák: bejegyzési eljárás; bt.; cégalapítás; kft.; rt.; változásbejegyzés

Lehetőség van-e a Ptk 3:115. §-ában foglalt összeférhetetlenségi rendelkezéstől - különös tekintettel arra a szabályra, hogy a vezető tisztségviselő nem lehet vezető tisztségviselő más ugyanolyan főtevékenységet folytató társaságban - szabadon eltérni a társaság létesítő okiratában - azaz megengedni, hogy a vezető tisztségviselő más ugyanolyan főtevékenységet betöltő társaságban is vezető tisztségviselő legyen - figyelemmel a Ptk 3:4 § (3) bekezdésében foglaltakra, tekintettel arra, hogy a 3:115 §-ban a törvény nem tiltja az eltérést?

Válasz megtekintése

Céghírnök kérdés és válasz 2015.17.

Beküldés ideje: 2015. november 26.
Kategóriák: bejegyzési eljárás; cégalapítás; kft.; rt.; változásbejegyzés

A Gt. 18. § (3) és Gt. 25. § (1) és (2) bekezdését 2006 óta szívesen alkalmaztuk a társasági szerződésben, mivel gyakorlatban nagyon hasznosnak bizonyult. A Ptk.-ra történő áttéréskor maradhatnak-e ezen engedő rendelkezések a társasági szerződésben (jogszabályi hivatkozás nélkül), tekintettel a Ptk. 3:4. §-ára is?

Válasz megtekintése

Céghírnök kérdés és válasz 2015.14.

Beküldés ideje: 2015. november 10.
Kategóriák: bejegyzési eljárás; cégalapítás; változásbejegyzés

Székhely - központi ügyintézés helyével kapcsolatban szeretnék kérdezni.
A cég (cégcsoport) székhelyét módosítani kényszerül. Az új székhelyet egy közvetlenül/közvetve tulajdonosi minőségben lévő szervezet biztosítja. A székhelyen a hivatalos iratok átvétele, a céggel való kapcsolatfelvétel biztosított. A cég azonban más helyen is megtalálható, az alkalmazottakat ezen más helyen foglalkoztatja, a tulajdonosi döntések végrehajtása szerinti működés ezen más helyen zajlik. A tulajdonos által biztosított székhely egyben tekinthető-e központi ügyintézési helynek, ahol a döntések születnek, vagy mindenképpen az alkalmazottak által használt ingatlant kell a központi ügyintézési helynek tekinteni? A cég működésével kapcsolatos döntéshozatal az előbbi, míg a megvalósítás lényegében az utóbbi helyszínen történik. Melyiket kell központi ügyintézési helynek tekinteni? A jogszabály szövege azt sugallja, mintha ez egy egységes hely lenne. Hogyan kell megítélni, ha ez elválik egymástól?
A Ptk 3:7. §, 3:96. § és a Ctv. 7. § (1) bek. alapján tettem fel a kérdést.

Válasz megtekintése

Céghírnök kérdés és válasz 2015.13.

Beküldés ideje: 2015. november 7.
Kategóriák: cégalapítás; kft.

A Ptk. - úgy mint a Gt. is - ismeri a különjogos üzletrészt kft.-k esetében: azaz el lehet térni az üzletrész arányokkal a törzsbetét arányoktól. Kérdésem: születhet-e jogszerűen szerződés kft.-beli tagok között arra vonatkozóan, hogy ellenérték fejében az egyik eltérést enged a másik javára a törzsbetét arányoktól?

Válasz megtekintése

Céghírnök kérdés és válasz 2015.10.

Beküldés ideje: 2015. október 21.
Kategóriák: bejegyzési eljárás; cégalapítás; kft.

Alapítandó kft. törzstőkéjének megfizetésével kapcsolatosan van 2 kérdésem. Lehetőség van rá, és a szerződésminta is engedi, hogy az alapításkori törzstőke befizetést a tag/tagok házi pénztári befizetéssel teljesítsék. Tudomásom szerint az alapítás bejegyzését követően 8 napon belül bankszámlát kell nyitniuk.
Kötelező a házi pénztárba befizetett törzstőkét a bankszámlára befizetniük? Másik kérdésem (szintén ebben a témában): ha alapításkor a törzstőke egy részét fizette meg a tag/tagok, akkor a későbbi teljesítés során lehetőség van-e arra, hogy azt is házi pénztárba fizesse meg, vagy köteles bankszámlára teljesíteni? Ha befizetheti házipénztárba, hogyan működik ez egy szerződésmintás alapítás esetén? A minta a törzstőke késleltetett befizetésénél kizárólag a bankszámlára történő fizetésről rendelkezik (nem módosítható szöveg).

Válasz megtekintése

Céghírnök kérdés és válasz 2015.3.

Beküldés ideje: 2015. szeptember 10.
Kategóriák: cégalapítás; kft.; tőkeemelés

A törzstőke emelésről szóló döntés meghozatalát követően, a cégbírósághoz történő bejelentéssel egyidejűleg mód van-e arra, hogy a tag semmit ne fizessen vagy szolgáltasson, ezt követően a maximális időtartam a törzstőke tényleges megemelésére meddig van lehetőség? 1 – 2 évre?

Válasz megtekintése