Keresés a Céghírnök tudástárban

Válassza ki, mely kategória kérdései érdeklik:

A keresés mezőbe írja be az Ön által keresett szót, kifejezést! Amennyiben nem választ ki adott kategóriát, a kereső az összes kategóriában keres, és kilistázza azokat a kérdéseket és válaszokat, amelyekben a keresett kifejezés megtalálható.

Találatok a következő kifejezésre: -
Kategória: tőke leszállítás
Találatok száma: 8 kérdés
Kereső alaphelyzetbe állítása

Kérdések és válaszok

Céghírnök kérdés és válasz 2017.25.

Beküldés ideje: 2017. október 19.
Kategóriák: átalakulás; tőke leszállítás

Egy Kft. és a 100%-os tulajdonában lévő Zrt. összeolvadása hatályosulásának napja 2017. december 31., a jogutód társasági formája Zrt. lesz. Az átalakulás során a jogelőd Zrt. él a vagyonátértékelés lehetőségével. A jogelőd Kft. tagjai az átalakulási folyamat megkezdését követően a Kft. törzstőkéjének leszállításáról döntenek. A törzstőke leszállításával kapcsolatban a jogelőd Kft. a Ptk. 3:203.§(2) bek. megfelelően teljesíti közzétételi kötelezettségét, viszont a tőkeleszállítás bejegyzésére és számviteli elszámolására (Sztv.35.§ (4)bek.) az összeolvadás határnapját, vagyis 2017. december 31.-ét követően kerülne sor. Így a jogelőd Kft. tőkeleszállításból eredő kötelezettségét (a jegyzett tőke leszállításának megfelelő összegű vagyon kiadása a tulajdonosok részére) a jogutód Zrt. – a jogutódlás általános szabályai szerint – teljesítené.
Az összeolvadás során a jegyzett tőke változását előidéző körülmények (Sztv.139.§(2)bek.) nem merülnek fel, így az összeolvadást követően a jogutód Zrt. jegyzett tőkéje összegében megegyezik a jogelőd Kft. jegyzett tőkéjével (a jogelőd Zrt. jegyzett tőkéje az irányadó számviteli előírások szerint megszűnik(Sztv. 139. §(4)bek.)), amelyről a megszűnő társaságok hitelezői az Átalakulási tv.14.§(5) bek. megfelelően a Cégközlönyben két egymást követő lapszámban megjelenő közleményből tájékozódhatnak. A jogelőd Kft. tagjai és hitelezői számára is előre ismert a jogelőd Kft. és a jogutód Zrt. esetében is a tőkeleszállítás jegyzett tőkére gyakorolt hatása, a tőkeleszállítás szabályai, és az összeolvadás szabályai szerint közzétett közleményekből.
Álláspontunk szerint jelen tényállás esetén nincs jogszabályi akadálya annak, hogy az összeolvadásra és a tőkeleszállításra két elkülönült (részben párhuzamos) eljárásban kerüljön sor, és a jogelőd Kft. tagjai által elhatározott tőkekivonás ugyanezen tagok által tulajdonolt jogutód Zrt-ben hatályosuljon. Tisztelettel kérjük ezen álláspontunk megerősítését.

Válasz megtekintése

Céghírnök kérdés és válasz 2017.13.

Beküldés ideje: 2017. június 23.
Kategóriák: átalakulás; tőke leszállítás

Egy korlátolt felelősségű társaság összeolvadna egy zártkörűen működő részvénytársasággal, a jogutód egy új zártkörűen működő részvénytársaság lenne. Az összeolvadással egyidejűleg a társaságok tagjai tőkekivonást szeretnének végrehajtani oly módon, hogy az új zrt. jegyzett tőkéje a törvényi minimumot, azaz az 5 millió forintot elérje. A tőkekivonás során a jegyzett tőke leszállítással arányosan a tőketartalék is csökkenne. Végrehajtható-e az összeolvadás keretében a tőkekivonásos tőkeleszállítás? Amennyiben igen, akkor arra csak az átalakulás szabályait kell-e alkalmazni a BDT2010. 2340. alapján (azaz a hitelezőknek szóló felhívást a cégközlönyben két egymást követő lapszámban kell megjelentetni) vagy a tőke-leszállítás szabályait is megfelelően alkalmazni kell (és így a hirdetményt háromszor kellene megjelentetni úgy, hogy kétszer az egymást követő lapszámban illetve utána még harmadszor is a második közzétételtől számított 30 nap múlva)?

Válasz megtekintése

Céghírnök kérdés és válasz 2017.4.

Beküldés ideje: 2017. február 15.
Kategóriák: tőke leszállítás

Azzal a kérdéssel fordulok Önökhöz, hogy a Ptk 3:313. § [Biztosíték a hitelezők számára] esetén a tőkecsökkentést végző társaságnak milyen jogai és lehetőségei vannak a nyilvánvalóan jogellenes és joggal való visszaélést megtestesítő - a felajánlott megfelelő biztosítékot el nem fogadó - hitelezővel szemben, illetve a tőkecsökkentés mielőbbi bejegyzése érdekében. Jelen esetben egy jogvita alperese a tőkecsökkentést végző társaság, amely a felperes által igényelt és az alperes által vitatott összeget (azaz a kereseti kérelemnek megfelelő összeget és kamatait, perköltséget) a jogerős ítélettől függően a felperes javára ügyvédi letétbe helyezi és ezt a letétet a felperes nem fogadja el.

Válasz megtekintése

Céghírnök kérdés és válasz 2017.1.

Beküldés ideje: 2017. január 4.
Kategóriák: tőke leszállítás

Az alábbi kérdéssel fordulok Önökhöz:

1. A Ptk 3:309. § (6) bekezdése az alábbiakat tartalmazza:

„(6) Az alaptőke tőkekivonással történő leszállításakor a részvényeseket megillető összeg megállapítása során számításba kell venni - az alaptőke csökkenése arányában - az alaptőkén felüli vagyon összegét is. Ha a saját tőke kevesebb, mint az alaptőke összege, az alaptőke tőkekivonással történő leszállítása előtt először a veszteség rendezése miatti alaptőke-leszállításról kell dönteni.”

Feltételezve, hogy egy társaság a jelenlegi – közbenső mérleggel alátámasztott - jegyzett tőkéje 100.000.000 Ft. Saját tőkéje 96.000.000 Ft

A társaság úgy határoz, hogy a jegyzett tőkéjét 85.000.000 Ft-tal 15.000.000 Ft-ra csökkenti. Tőkecsökkentés célja tőkekivonás.

A Ptk. fent idézett rendelkezése alapján a társaságnak először a saját tőke összegére kellett volna csökkentenie a jegyzett tőkéjét, és csak azt követően határozhatott volna a tőkekivonás célú tőkecsökkentésről.

Kérdésem, hogy ettől függetlenül, amennyiben a többi feltétel teljesül (meghirdetések, hitelezőnek biztosíték nyújtás, stb), abban az esetben a cégbíróság bejegyzi-e a tőkecsökkentést.

2. Amíg a tőkekivonás célú tőkecsökkentés folyamatban van (határozat és a bejegyzés között), addig a társaság részvényesei hozhatnak -e további tőkecsökkentésről határozatot – feltételeset, a tőkekivonás célú tőkecsökkentés bejegyzésének feltételével - úgy, hogy a tőkecsökkentés a tőketartalékkal szemben történik.
Amennyiben igen, a fenti tőkecsökkentések (a veszteség rendezése céljából, tőkekivonás céljából és a tőketartalékkal szemben történő tőkecsökkentések) egyszerre egy eljárásban előterjeszthetőek-e és elbírálhatóak-e.

3. Van-e arra lehetőség, hogy egy ugyanazon határozatban döntsön a legfőbb szerv a tőkecsökkentésről, melyben rendelkezik a veszteségrendezéshez szükséges csökkentésről, a tőkekivonásról és a tőketartalékkal szembeni csökkentésről?

Válasz megtekintése

Céghírnök kérdés és válasz 2016.42.

Beküldés ideje: 2016. július 19.
Kategóriák: kft.; tőke leszállítás; változásbejegyzés

Amennyiben egy kft. taggyűlése arról határoz, hogy törzstőkéjét leszállítja és ezzel egyidejűleg könyvvizsgálót is választ és az ügyvezetést ellátó jogi személy nevében képviseletre jogosult személyében is változások következnek be, úgy – figyelemmel arra, hogy a törzstőke-leszállítás miatt csak a kétszeres közzétételt követő 30. nap után lehet a törzstőke-leszállítással kapcsolatos iratokat benyújtani a cégbíróságra- úgy kettő változásbejegyzési eljárást kell kezdeményezni?
Egyet a személyi változásokra tekintettel a változásbejegyzési eljárás megindítására nyitva álló 30 napos határidő alatt, egyet meg majd a tőkeleszállítással kapcsolatosan a kétszeres közzétételt követő 30. nap után? lehet-e a változásokat egy eljárásban bejelenteni és változásbejegyzést kezdeményezni majd a kétszeres közzétételt követő 30. nap után?
Amennyiben kettő eljárásban kell a változásokat bejelenteni, úgy a személyi változásokat tartalmazó egységes szerkezetű okiratot most csak a személyi változásokra figyelemmel kell feltüntetni még a leszállítás előtti összeggel?
És majd kétszeres közzétételt követő 30. nap után új dátummal kell már csak a tőkeleszállítással kapcsolatosan új egységes szerkezetű társasági szerződést beadni? Vagy kell az elfogadásról új jegyzőkönyv is?

Válasz megtekintése

Céghírnök kérdés és válasz 2016.26.

Beküldés ideje: 2016. március 21.
Kategóriák: átalakulás; kft.; tőke leszállítás

Egy korlátolt felelősségű társaság (“A” Társaság) jelenleg a törzstőkéjének leszállítását tervezi, amely kifejezetten tőkekivonási célú. A vonatkozó jogszabályok szerint az “A” Társaság által elhatározott tőkeleszállítás akkor válik hatályossá, amikor azt a cégbíróság a cégjegyzékbe bejegyzi. Még a tőkeleszállítás cégbírósági bejegyzése előtt (amely meglehetősen időigényes folyamat, figyelemmel a közzétételi kötelezettségekre és az esetleges hitelezői igényekre) az “A” Társaság egyesülésről (beolvadásról) kíván dönteni, amelynek keretében az “A” társaság anyavállalata, “B” Társaság beolvadna az “A” Társaságba (azaz a tőkeleszállítást végrehajtó “A” Társaság nem szűnik meg). Álláspontunk szerint sem a Ptk.-ban, sem az Átalakulási Törvényben nincs olyan kizáró szabály, amely megtiltaná az egyesülésről (beolvadás) szóló döntés meghozatalát még azelőtt, hogy a tőkekivonási célú tőkeleszállítást a cégbíróság a cégjegyzékbe bejegyezné. Ennek vonatkozásában kérnénk a tisztelt szakértők szíves megerősítését.

Válasz megtekintése

Céghírnök kérdés és válasz 2016.15.

Beküldés ideje: 2016. február 19.
Kategóriák: kft.; tőke leszállítás; változásbejegyzés

Van egy 7 millió Ft jegyzett tőkéjű kft. Az egy tulajdonos üzletrésze 100.000 Ft, a 6.900.000 Ft üzletrész tulajdonosa a kft. /azelőtt egy másik természetes személy volt a tulajdonos/.
A kérdés az, hogy egy eljárásban meg lehet-e oldani, hogy a kft üzletrésze megosztásra kerülne, oly módon, hogy a 2.900.000 Ft névértékű üzletrészt a tag vásárolná meg, míg a 4.000.000 Ft névértékű üzletrész bevonásra kerülne? Ebben az esetben 50.000 Ft a fizetendő illeték?

Válasz megtekintése

Céghírnök kérdés és válasz 2015.6.

Beküldés ideje: 2015. szeptember 22.
Kategóriák: kft.; tőke leszállítás; tőkeemelés; változásbejegyzés

Az alábbi kérdéssel kapcsolatban szeretnék állásfoglalást kérni. Gazdasági társaság esetében a törzstőke megemelése mely időponttól hatályos? Hiszen a társasági szerződés aláírása és a cégbejegyzés időpontja között akár több hét is eltelik.

Válasz megtekintése