Keresés a Céghírnök tudástárban

Válassza ki, mely kategória kérdései érdeklik:

A keresés mezőbe írja be az Ön által keresett szót, kifejezést! Amennyiben nem választ ki adott kategóriát, a kereső az összes kategóriában keres, és kilistázza azokat a kérdéseket és válaszokat, amelyekben a keresett kifejezés megtalálható.

Találatok a következő kifejezésre: -
Kategória: változásbejegyzés
Találatok száma: 62 kérdés
Kereső alaphelyzetbe állítása

Kérdések és válaszok

Céghírnök kérdés és válasz 2018.22.

Beküldés ideje: 2018. november 7.
Kategóriák: átalakulás; változásbejegyzés

A szétváló "A" gazdasági társaság elhatározta, hogy kiválás útján továbbműködő "B" és "C" jogutódra fog szétválni. Ennek alapján a szétváló "A" cég változásbejegyzési kérelmet, a továbbműködő "B" cég sem cégbejegyzési, sem változásbejegyzési kérelmet, míg az újonnan létrejövő "C" cég cégbejegyzési kérelmet kíván a Cégbírósághoz benyújtani. Ennek során arra törekszik, hogy a kiválás útján megvalósuló szétválással kapcsolatos nagy terjedelmű okiratok (pl. : szétválási szerződés, átalakulási terv) többszöri, párhuzamos csatolása lehetőleg elkerülhető legyen.
Kérdés:
Helytálló-e, ha a Cégbírósághoz
a.) az újonnan létrejövő "C" cég a cégbejegyzési kérelméhez csupán azokat az okiratokat mellékeli, amelyek benyújtása a cégeljárási szabályok (Ctv.) szerint új cég bejegyzéséhez általában szükséges;
b.) a szétváló "A" cég pedig a változásbejegyzési kérelméhez mellékeli - a fenti a.) pontban nem említett - jelen szétválás esetén szükséges összes többi okiratot.

Válasz megtekintése

Céghírnök kérdés és válasz 2018.21.

Beküldés ideje: 2018. november 6.
Kategóriák: átalakulás; változásbejegyzés

Az alábbi cégjogi témakörben kívánok kérdést feltenni:
„A” Kft. jogutódlással megszűnt, beolvadt „B” Kft.-be. Az „A” Kft. üzletrésszel rendelkezett a „C” Kft.-ben.
Kérdésem, hogy kell-e a „C” Kft.-ben változásbejegyzési eljárást kezdeményezni és az üzletrész tulajdonosának személyében bekövetkezett változás bejegyzését kérni (tulajdonosként „A” céget törölni és „B” céget bejegyezni), vagy a Ctv. 23. § (2) bek. utolsó mondata (Megállapította: 2017. évi CLXXXVI. törvény 34. § (2). Hatályos: 2018. VII. 1-től.) alapján az illetékes Cégbíróság által a „C” Kft.-ben automatikusan kerül átvezetésre a változás? A hivatkozott jogszabályhely szerint: „Automatikusan kerül átvezetésre a cég [jelen esetben a „C” cég] adatában bekövetkező olyan változás is, amelyet a cég vonatkozásában a cégjegyzék más cég [„A” cég] fennálló cégjegyzék adatai között nyilvántart.”

Válasz megtekintése

Céghírnök kérdés és válasz 2018.17.

Beküldés ideje: 2018. október 1.
Kategóriák: változásbejegyzés

A Gt 18. § alapján kialakult gyakorlat szerint a társasági szerződés módosítását tartalmazó taggyűlési jegyzőkönyvet ellenjegyezte az eljáró ügyvéd a változásbejegyzési kérelem alapjaként.
Helyes-e a megállapítás, hogy a Ptk. 3:102. § (1) és (4) bekezdései alapján a 3:193. § (2) szerint hitelesített taggyűlési jegyzőkönyv ellenjegyzéséről nem rendelkezik a Ptk, hanem kizárólag arról, hogy a módosítást tartalmazó okiratot, azaz az egységes szerkezetű létesítő okiratot, vagy ha szerződésmódosítással történik a létesítő okirat módosítása, amelynek hitelesítésére ugye nem kerül sor a 3:193. § szerint, úgy a szerződésmódosítást kell csak az ügyvédnek ellenjegyezni?

Válasz megtekintése

Céghírnök kérdés és válasz 2018.15.

Beküldés ideje: 2018. augusztus 23.
Kategóriák: változásbejegyzés

Az alábbiakban kérem állásfoglalásukat:
- abban az esetben, amennyiben Kkt. átalakul Bt-vé társasági szerződés módosítása útján, abban az esetben a jogutód Bt. bejegyzési kérelem formanyomtatvány keretében szükséges - e kitölteni az 1.sz. melléklet NAV nyilatkozatot az Áfa kérdés, és egyéb adózási kérdések tekintetében ?
- abban az esetben, ha a jogelőd Kkt. engedélyköteles/bejelentésköteles tevékenységet végez, abban az esetben a jogutód Bt. bejegyzéséhez szükséges e bármilyen, a tevékenységi körhöz / tevékenység végzésével kapcsolatos hatósági engedélyt csatolni a bejegyzési kérelem mellékleteként?

Válasz megtekintése

Céghírnök kérdés és válasz 2018.11.

Beküldés ideje: 2018. június 28.
Kategóriák: bt.; változásbejegyzés

A szerződésminta alapján 1993-ban alapított betéti társaság főtevékenysége sem a létesítő okiratban sem a cégjegyzékben nincs megjelölve. A létesítő okirat szerint azonban "a társaság ügyvezetése jogosult a tevékenységi körök módosítására."
Az adott esetben a főtevékenység utólagos cégbejegyzését szerződés módosítással vagy a Ctv. 24. § (4b) bekezdése alapján az adóhatóság útján kell, illetve lehet-e kezdeményezni?

Válasz megtekintése

Céghírnök kérdés és válasz 2017.27.

Beküldés ideje: 2017. november 6.
Kategóriák: változásbejegyzés

Abban kérném szíves állásfoglalásukat, hogy egy adott társaság változásbejegyzési kérelmének alapját képező legfőbb szerv ülésén jelenlévő tagi meghatalmazott eljárhat e jogi képviselőként ugyanezen változásbejegyzési kérelem cégbírósági benyújtása és eljárása során? Azaz a változásbejegyzési kérelem alapját képező dokumentumok ellenjegyzésére, és azok cégbírósági benyújtására stb. meghatalmazott jogi képviselő elláthatja-e egyben a tagi meghatalmazott szerepét is a változásbejegyzési kérelem alapját képező legfőbb szerv ülésén?

Válasz megtekintése

Céghírnök kérdés és válasz 2017.24.

Beküldés ideje: 2017. október 2.
Kategóriák: változásbejegyzés

Egy társaságnál van könyvvizsgáló szervezet, és a könyvvizsgáló szervezet által kijelölt könyvvizsgálatért személyében felelős dolgozója. A könyvvizsgáló szervezet új könyvvizsgálatért személyében felelős dolgozót jelöl ki. A kérdés ezzel összefüggésben az lenne, hogy ebben az esetben szükséges a társaság legfőbb szerve részéről bármilyen újraválasztás / jóváhagyás, ha a legfőbb szerv hatásköre a "könyvvizsgáló megválasztására" terjed ki, vagy elegendő a módosított elfogadó nyilatkozatot benyújtani? Illetve szükséges ebben az esetben a társaság alapító okiratának módosítása, ha az a könyvvizsgálatért személyében felelős dolgozó személyét tekintve egyébként rendelkezést nem tartalmaz?

Válasz megtekintése

Céghírnök kérdés és válasz 2017.24.

Beküldés ideje: 2017. október 2.
Kategóriák: változásbejegyzés

Egy társaságnál van könyvvizsgáló szervezet, és a könyvvizsgáló szervezet által kijelölt könyvvizsgálatért személyében felelős dolgozója. A könyvvizsgáló szervezet új könyvvizsgálatért személyében felelős dolgozót jelöl ki. A kérdés ezzel összefüggésben az lenne, hogy ebben az esetben szükséges a társaság legfőbb szerve részéről bármilyen újraválasztás / jóváhagyás, ha a legfőbb szerv hatásköre a "könyvvizsgáló megválasztására" terjed ki, vagy elegendő a módosított elfogadó nyilatkozatot benyújtani? Illetve szükséges ebben az esetben a társaság alapító okiratának módosítása, ha az a könyvvizsgálatért személyében felelős dolgozó személyét tekintve egyébként rendelkezést nem tartalmaz?

Válasz megtekintése

Céghírnök kérdés és válasz 2017.24.

Beküldés ideje: 2017. október 2.
Kategóriák: változásbejegyzés

Egy társaságnál van könyvvizsgáló szervezet, és a könyvvizsgáló szervezet által kijelölt könyvvizsgálatért személyében felelős dolgozója. A könyvvizsgáló szervezet új könyvvizsgálatért személyében felelős dolgozót jelöl ki. A kérdés ezzel összefüggésben az lenne, hogy ebben az esetben szükséges a társaság legfőbb szerve részéről bármilyen újraválasztás / jóváhagyás, ha a legfőbb szerv hatásköre a "könyvvizsgáló megválasztására" terjed ki, vagy elegendő a módosított elfogadó nyilatkozatot benyújtani? Illetve szükséges ebben az esetben a társaság alapító okiratának módosítása, ha az a könyvvizsgálatért személyében felelős dolgozó személyét tekintve egyébként rendelkezést nem tartalmaz?

Válasz megtekintése

Céghírnök kérdés és válasz 2017.22.

Beküldés ideje: 2017. szeptember 26.
Kategóriák: bt.; változásbejegyzés

Ha bt képviseletre jogosult beltagja külföldön tartózkodik, abban az esetben a tagok gyűlése összehívásához, és annak megtartásához szükséges a személyes megjelenése, jelenléte, vagy van lehetőség arra, hogy őt meghatalmazással más képviselje a tagok gyűlésének összehívása, és annak levezetése során?
Illetve ha egy bt nem tért át határidőben az új Ptk hatálya alá, viszont végelszámolási eljárás megindítását szeretné, abban az esetben az áttérési kötelezettségnek eleget kell e tennie?

Válasz megtekintése

Céghírnök kérdés és válasz 2017.19.

Beküldés ideje: 2017. augusztus 29.
Kategóriák: változásbejegyzés

Eljárási illeték összegének meghatározása kapcsán szeretnénk kérni szíves tájékoztatásukat:

1. Az Itv. 45. § (5) bekezdése alapján a cég vagyonában bekövetkezett változás bejelentése esetén, cégeljárással összefüggésben a fizetendő illeték összege az ugyanezen paragrafus (1) bekezdésében meghatározott összeg 40%-ának felel meg. Mivel a jogalkotó 2017. március 16. napjának hatályával hatályon kívül helyezte az Itv. 45. § (1) c) és e) pontjait, az Itv.-nek jelenleg nincsen olyan rendelkezése, amely alapján a betéti társaság és a korlátolt felelősségű társaság vagyonában bekövetkezett változás bejelentése esetén az illetékfizetési kötelezettséget meg lehetne állapítani. Kérdésünk az lenne, hogy mennyi a betéti társaság és a korlátolt felelősségű társaság vagyonában bekövetkezett változás bejelentése esetén a fizetendő eljárási illeték összege?

2. Az Itv. 45. § (5) bekezdése alapján a cég vagyonában bekövetkezett változás bejelentése iránti eljárásért megfizetett illeték magában foglalja az egyidejűleg bejelentett más változásokért fizetendő illetéket is. Kérdésként merül fel, hogy amennyiben jelen az 1. pontban leírtak alapján a társaság vagyonában bekövetkezett változás bejelentésének illetékkötelezettsége 0 forint, úgy tekinthetjük-e az Itv. 45. § (5) bekezdésének 2. mondata alapján, hogy a társaság vagyonában bekövetkezet változás bejelentése iránti 0 forint összegű illeték magában foglalja az egyéb változás bejelentésének illetékét, így az összesen fizetendő illeték ilyen esetben 0 forint?

3. Az Itv. 45. § (4) bekezdése alapján a minősített többséget biztosító befolyás létrejöttére vonatkozó változás bejelentése esetén a változásbejegyzési kérelem illetékének összege 50.000 forint. Kérdésként merül fel a fentiek tükrében, hogy amennyiben egyidejűleg kerül bejelentésre a társaság vagyonában bekövetkezett változás és a minősített többséget biztosító befolyás létrejöttére vonatkozó változás bejelentése, mekkora a fizetendő eljárási illeték összege?

Válasz megtekintése

Céghírnök kérdés és válasz 2017.18.

Beküldés ideje: 2017. augusztus 14.
Kategóriák: változásbejegyzés

Egy 100%-os önkormányzati tulajdonban levő kft. ügyvezetőjének megbízatása 2017. augusztus 31. napján lejár. Az Alapító, azaz Budapest Főváros III. kerület, Óbuda-Békásmegyer Önkormányzat Képviselő-testülete 2017. június 22. napján tartott ülésén az ügyvezetőt 2017. szeptember 01. napjától 2022. augusztus 31. napjáig tartó határozott időre (újraválasztotta). Amennyiben az erre irányuló változásbejegyzési kérelmet a kft. 2017. szeptember 01. napja előtt benyújtja, úgy az idő előtti kérelemnek minősül-e?

Válasz megtekintése

Céghírnök kérdés és válasz 2017.17.

Beküldés ideje: 2017. július 27.
Kategóriák: változásbejegyzés

EUID azonosító kapcsán szeretnénk kérni szíves tájékoztatásukat. Mivel az EUID azonosító számokat az illetékes cégbíróságok automatikusan generálják, és szerepeltetik azokat a cégnyilvántartásban, ezért felmerült kérdésként hogy a társaságokat terheli e ezzel kapcsolatban bármilyen bejelentési kötelezettség. Azaz:
1. Abban az esetben, ha egy társaságnak a tagja, könyvvizsgálója stb. kft./zrt., akkor a társaság legközelebbi változásbejegyzési kérelmének benyújtása esetén a formanyomtatványon törölnünk kell e a tagra, könyvvizsgálóra stb. vonatkozó rovatot, és kérnünk kell e újra bejegyzésüket az EUID azonosítójuk cégjegyzékbe történő bejegyzése érdekében ?
2. Ha a fenti kötelezettség fennáll, szükséges e erről külön tulajdonosi határozat, vagy az adott rovat törlését, és EUID számmal bővített ismételt bejegyzését automatikusan kérhetjük ?
3. Ha szükséges a rovatokat EUID számmal frissíteni, de külön tulajdonosi határozat erről nem szükséges, akkor a változás időpontjának mely időpont tekinthető ?
4. Abban az esetben, ha EUID azonosítóval még nem rendelkezik a tag/könyvvizsgáló, akkor mi a teendő, elegendő e, ha a vonatkozó rovatot változatlanul hagyjuk?

Válasz megtekintése

Céghírnök kérdés és válasz 2017.17.

Beküldés ideje: 2017. július 27.
Kategóriák: változásbejegyzés

EUID azonosító kapcsán szeretnénk kérni szíves tájékoztatásukat. Mivel az EUID azonosító számokat az illetékes cégbíróságok automatikusan generálják, és szerepeltetik azokat a cégnyilvántartásban, ezért felmerült kérdésként hogy a társaságokat terheli e ezzel kapcsolatban bármilyen bejelentési kötelezettség. Azaz:
1. Abban az esetben, ha egy társaságnak a tagja, könyvvizsgálója stb. kft./zrt., akkor a társaság legközelebbi változásbejegyzési kérelmének benyújtása esetén a formanyomtatványon törölnünk kell e a tagra, könyvvizsgálóra stb. vonatkozó rovatot, és kérnünk kell e újra bejegyzésüket az EUID azonosítójuk cégjegyzékbe történő bejegyzése érdekében ?
2. Ha a fenti kötelezettség fennáll, szükséges e erről külön tulajdonosi határozat, vagy az adott rovat törlését, és EUID számmal bővített ismételt bejegyzését automatikusan kérhetjük ?
3. Ha szükséges a rovatokat EUID számmal frissíteni, de külön tulajdonosi határozat erről nem szükséges, akkor a változás időpontjának mely időpont tekinthető ?
4. Abban az esetben, ha EUID azonosítóval még nem rendelkezik a tag/könyvvizsgáló, akkor mi a teendő, elegendő e, ha a vonatkozó rovatot változatlanul hagyjuk?

Válasz megtekintése

Céghírnök kérdés és válasz 2017.17.

Beküldés ideje: 2017. július 27.
Kategóriák: változásbejegyzés

EUID azonosító kapcsán szeretnénk kérni szíves tájékoztatásukat. Mivel az EUID azonosító számokat az illetékes cégbíróságok automatikusan generálják, és szerepeltetik azokat a cégnyilvántartásban, ezért felmerült kérdésként hogy a társaságokat terheli e ezzel kapcsolatban bármilyen bejelentési kötelezettség. Azaz:
1. Abban az esetben, ha egy társaságnak a tagja, könyvvizsgálója stb. kft./zrt., akkor a társaság legközelebbi változásbejegyzési kérelmének benyújtása esetén a formanyomtatványon törölnünk kell e a tagra, könyvvizsgálóra stb. vonatkozó rovatot, és kérnünk kell e újra bejegyzésüket az EUID azonosítójuk cégjegyzékbe történő bejegyzése érdekében ?
2. Ha a fenti kötelezettség fennáll, szükséges e erről külön tulajdonosi határozat, vagy az adott rovat törlését, és EUID számmal bővített ismételt bejegyzését automatikusan kérhetjük ?
3. Ha szükséges a rovatokat EUID számmal frissíteni, de külön tulajdonosi határozat erről nem szükséges, akkor a változás időpontjának mely időpont tekinthető ?
4. Abban az esetben, ha EUID azonosítóval még nem rendelkezik a tag/könyvvizsgáló, akkor mi a teendő, elegendő e, ha a vonatkozó rovatot változatlanul hagyjuk?

Válasz megtekintése

Céghírnök kérdés és válasz 2017.15.

Beküldés ideje: 2017. július 20.
Kategóriák: változásbejegyzés

4 db társasági szerződés módosítást szerkesztettem és ugyanahhoz a cégbírósághoz nyújtottam be a változásbejegyzési kérelmet. A módosítások az ügyvezető tevékenységéhez kötődtek, tehát véleményem szerint a cégjegyzékben nem történt változás. Ezért sem illetéket, sem közzétételi díjat nem fizetett a társaság.
Kettő változást a cégbíróság gond nélkül bejegyzett, a másik kettőt pedig elutasította. A cégbíróság szerint azért kell mégis illetéket és közzétételi díjat fizetni, mert a "változás" az, hogy a cégnyilvántartásban feltüntetésre került a társasági szerződés módosításának időpontja. A kérdésem az, hogy melyik a jogszerű eljárás, a kérelemnek helyt adó, vagy az azt elutasító?

Válasz megtekintése

Céghírnök kérdés és válasz 2017.12.

Beküldés ideje: 2017. június 13.
Kategóriák: változásbejegyzés

Egy adott társaságban ("Társaság") a megválasztott könyvvizsgáló cég átalakult társasági formaváltás útján. A Társaság cégirataiban és cégjegyzékében hatályosítani szeretné az adatokat. A kérdés az lenne, hogy a változásbejegyzési kérelem mellékleteként szükséges-e csatolni újabb könyvvizsgálói tisztségelfogadó nyilatkozatot az átalakulásra tekintettel, vagy az általános jogutódlás miatt a megválasztás hatálya stb. a jogutódra is kiterjed, és ezért elegendő csak az adatokat esetleg átvezetni?

Válasz megtekintése

Céghírnök kérdés és válasz 2017.11.

Beküldés ideje: 2017. május 31.
Kategóriák: változásbejegyzés

Egy 3 tagból álló kft. (családi vállalkozás; 2 szülő és egy felnőtt gyermek) egyik tagja (az édesanya) elhunyt és a hagyaték átadó végzésben az üzletrészét 1/2 -1/2 arányban a két másik tagnak adta át a közjegyző (névérték 80.000.- HUF; forgalmi érték: 1M HUF). Szeretnénk megkérdezni, hogy a közjegyző hivatalból megküldi a cégbíróság részére a hagyaték átadó végzést és majd felhívás alapján cgt. eljárás keretein belül szükséges benyújtanunk a szükséges cégiratokat, vagy önálló változásbejegyzési eljárás keretein belül be lehet nyújtani? kell-e ilyenkor illetéket és költséget fizetni? illetve a kft. tőkéje még csak 500 E HUF, mert a hagyatéki eljárás elhúzódása miatt nem tudtak eleget tenni a kötelező tőkeemelésnek, várható pénzbírság ilyen esetben?

Válasz megtekintése

Céghírnök kérdés és válasz 2017.5.

Beküldés ideje: 2017. február 20.
Kategóriák: változásbejegyzés

Ha a kft. a kötelező törzstőke emelésen kívül, üzletrész értékesítésből eredő tag változást is be kíván jelenteni a Cégbíróságnak, mennyi a fizetendő illeték: semmi, 15.000 Ft vagy 40.000 Ft ?

Válasz megtekintése

Céghírnök kérdés és válasz 2017.2.

Beküldés ideje: 2017. január 11.
Kategóriák: változásbejegyzés

Egy társaság (kft.) 2016. november 17. napján taggyűlés tartott, melyen új könyvvizsgálót választottak meg, tekintettel arra, hogy az előző könyvvizsgáló megbízatása 2015. december 31. napján lejárt és csak a 2015. év könyvvizsgálatára szólt. A cégjegyzék és a társasági szerződés is tartalmazta a könyvvizsgáló megbízatásának idejét és azt is, hogy a megbízatása 2015. december 31. napjáig tart. Egyébként nem kötelező a könyvvizsgálat. A társaság úgy döntött, hogy ismét szeretnének könyvvizsgálót választani és ezt változásbejegyzési kérelemben 2016. november 17-i társasági szerződés módosításával egyidejűleg be is nyújtottuk a cégbíróság részére. Majd a legnagyobb meglepetésünkre kaptunk egy hiánypótlást - 20 év alatt ilyen hiánypótlást még nem kaptunk! -, melyben a cégbíró az alábbiakat kéri: " A társaságnak nyilatkoznia kell mi az oka annak, hogy csaknem egy éves késedelemmel kéri a könyvvizsgáló adatainak törlését, akinek jogviszonya 2015. december 31. napján lejárt. A bíróság figyelmezteti a társaságot, hogy a Ctv.34. (1) és (2) bekezdésének alkalmazása kötelező, mérlegelésnek, méltányosságnak helye nincs." Ez a jogszabály tartalmazza az 50.000 Ft - 900.000 Ft ig terjedő pénzbírságot is.
Szerintünk a cégnyilvánosság elve nem sérült hiszen a cégjegyzék tartalmazta, hogy az előző könyvvizsgáló megbízatása mikor jár le. Az új könyvvizsgálót viszont 2016. november 17. napján választották meg. Minden esetben akkor szoktuk kérni - és eddig minden esetben ez volt az elfogadott eljárás és minden cégbíró eddig ezt elfogadta, több 100 esetben -, az előző könyvvizsgáló törlését amikor a következő társasági szerződés módosítást benyújtjuk. Azt pedig határidőben megtettük. Mélységes megdöbbenéssel Várjuk szíves válaszát!

Válasz megtekintése

Céghírnök kérdés és válasz 2016.54.

Beküldés ideje: 2016. szeptember 30.
Kategóriák: változásbejegyzés

Üzletrészen alapított zálogjog törléséhez a zálogkötelezett tagnak (jelen esetben külföldi jogi személy) kell benyújtania a zálogjogosult törlési engedélyét egy változásbejegyzési kérelemben vagy maga a kft., amelyben az elzálogosított üzletrész fennáll maga is benyújthatja a saját nevében a törlési engedélyt a zálogkötelezett törlés iránti kérelmével együtt? Ügyvédi meghatalmazás szükséges mind a zálogkötelezettől, mind a kft.-től?
Lehetséges-e az, hogy a kft. a más változásbejegyzési kérelmével egyidejűleg benyújtsa a törlés iránti kérelmet/engedélyt?

Válasz megtekintése

Céghírnök kérdés és válasz 2016.47.

Beküldés ideje: 2016. szeptember 6.
Kategóriák: változásbejegyzés

A társaság tagjaiban és ügyvezetésében a tagság változtatások elrendelése mellett döntött. A cégbe belépni kívánó új tag azzal a feltétellel kívánt a társaság tagjává válni, hogy a cég valamennyi gazdasági és a cég működtetéséhez szükséges valamennyi iratanyag átvizsgálását követően dönt arról, hogy a társaságban tagi és vezető tisztségviselői jogviszonyt kíván-e ellátni. Tisztázatlan körülmények folytán a belépni kívánó tag nem tudott meggyőződni azon feltételek fennállásáról, amely a tagsági jogviszony létrejöttét konfirmálta volna. További érdekes körülmény, hogy a cégeljárásban jogtanácsos látott el jogi képviseletet. E jogi képviselet azonban a korábbi ügyvezető megbízásán alapszik. Kérdésem tehát az, hogy a megválasztott új ügyvezető helyett a régi és e tisztségéből visszahívott vezető tisztségviselő által adott meghatalmazás érvényesnek és joghatályosnak fogadható-e el egy olyan cégeljárást érintő cégmódosítási kérelem legitimációja körében, amikor a korábbi visszahívással érintett ügyvezető adott meghatalmazást a jogtanácsos részére annak érdekében, hogy a társaság által elhatározott módosítások cégjegyzékbe bejegyzésre kerülhessenek. A kérdés tehát az, hogy a visszahívott ügyvezető a társasággal egyébként semmilyen jogviszonyban nem álló jogtanácsos útján előterjeszthet-e joghatályosan a cég működését érintő változásbejegyzési kérelmet?

Válasz megtekintése

Céghírnök kérdés és válasz 2016.43.

Beküldés ideje: 2016. augusztus 15.
Kategóriák: változásbejegyzés

Azzal kapcsolatban kérem szíves segítségüket, hogy a változásbejegyzési kérelem mellékleteként, a legfőbb szerv döntéséhez kapcsolódóan milyen dokumentumok benyújtása szükséges abban az esetben, ha az adott változásról a tagok ülés tartása nélkül, írásbeli döntéshozatal útján szavaznak? Elegendő a szavazólap benyújtása?

Válasz megtekintése

Céghírnök kérdés és válasz 2016.42.

Beküldés ideje: 2016. július 19.
Kategóriák: kft.; tőke leszállítás; változásbejegyzés

Amennyiben egy kft. taggyűlése arról határoz, hogy törzstőkéjét leszállítja és ezzel egyidejűleg könyvvizsgálót is választ és az ügyvezetést ellátó jogi személy nevében képviseletre jogosult személyében is változások következnek be, úgy – figyelemmel arra, hogy a törzstőke-leszállítás miatt csak a kétszeres közzétételt követő 30. nap után lehet a törzstőke-leszállítással kapcsolatos iratokat benyújtani a cégbíróságra- úgy kettő változásbejegyzési eljárást kell kezdeményezni?
Egyet a személyi változásokra tekintettel a változásbejegyzési eljárás megindítására nyitva álló 30 napos határidő alatt, egyet meg majd a tőkeleszállítással kapcsolatosan a kétszeres közzétételt követő 30. nap után? lehet-e a változásokat egy eljárásban bejelenteni és változásbejegyzést kezdeményezni majd a kétszeres közzétételt követő 30. nap után?
Amennyiben kettő eljárásban kell a változásokat bejelenteni, úgy a személyi változásokat tartalmazó egységes szerkezetű okiratot most csak a személyi változásokra figyelemmel kell feltüntetni még a leszállítás előtti összeggel?
És majd kétszeres közzétételt követő 30. nap után új dátummal kell már csak a tőkeleszállítással kapcsolatosan új egységes szerkezetű társasági szerződést beadni? Vagy kell az elfogadásról új jegyzőkönyv is?

Válasz megtekintése

Céghírnök kérdés és válasz 2016.34.

Beküldés ideje: 2016. május 19.
Kategóriák: kft.; változásbejegyzés

Változásbejegyzési kérelmet adtunk be egy nonprofit kft. (nem közhasznú!) vonatkozásában. Tagok, név, ügyvezető változott, de maradt nonprofit.
Az alábbi hiánypótlást kaptuk:
"Egészítse ki és módosítsa a létesítő okirat 13.1. pontját a Ctv. 9/F. § (6) bekezdésében foglaltak szerint!"
A létesítő okirat 13.1. pontjában jelenleg ez szerepel:
"13.1.A társaság jogutód nélküli megszűnése esetében a hitelezők kielégítése után fennmaradó vagyon az alapítót illeti meg."
Nem értjük, miért kellene módosítani ezt a pontot, amikor ez nem közhasznú társaság. Jól látjuk ezt a problémát?
Mi a teendő, ha nem értünk egyet a hiánypótló végzésben foglaltakra és nem szeretnénk, ha el lenne utasítva a kérelmünk?

Válasz megtekintése

Céghírnök kérdés és válasz 2016.27.

Beküldés ideje: 2016. március 23.
Kategóriák: változásbejegyzés

Ügyvédi közreműködést kizárólag a főtevékenységi kör módosítása igényel. Az ügyfél azonban szeretné látni a társasági szerződésben is az összes tevékenységi kört. Erre szerintem van mód, annak ellenére, hogy a tevékenységi köröket a könyvelő jelenti be a NAV-nak. A fő kérdés az, hogy a NAV-nak bejelentett tevékenységi köröket a NAV átküldi -ea Cégbíróságnak és az megjelenik a cégnyilvántartásban vagy sem.

Válasz megtekintése

Céghírnök kérdés és válasz 2016.25.

Beküldés ideje: 2016. március 17.
Kategóriák: kft.; változásbejegyzés

Áthelyezheti-e külföldre magyar cég a székhelyét? Ha igen milyen jogszabályi háttérrel?

Válasz megtekintése

Céghírnök kérdés és válasz 2016.23.

Beküldés ideje: 2016. március 7.
Kategóriák: bejegyzési eljárás; cégalapítás; cégperek; változásbejegyzés

Az alábbi kérdésekkel fordulok Önökhöz:
1. A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 3:31 §. az alábbiakat tartalmazza:
„A jogi személynek a jogi személyek nyilvántartásába bejegyzett képviselője képviseleti jogának korlátozása és nyilatkozatának feltételhez vagy jóváhagyáshoz kötése harmadik személyekkel szemben nem hatályos, kivéve, ha a harmadik személy a korlátozásról vagy a feltétel bekövetkeztének vagy a jóváhagyásnak a szükségességéről és annak hiányáról tudott vagy tudnia kellett volna.”
Amennyiben ilyen korlátozást tartalmaz a társaság társasági szerződése (pl. hitelfelvétel/leányvállalat alapítása esetén szükséges a taggyűlés hozzájárulása) az jelentheti-e azt, hogy a társasággal szerződőnek (a harmadik személynek) ezen korlátozásról tudnia kellett volna, és így a taggyűlés jóváhagyása hiányában nem válik érvényessé a társaság által a harmadik személlyel kötött szerződés?
2. A korlátozás harmadik személyekkel szemben hatályosnak tekinthető-e abban az esetben, ha azt a jogi személy létesítő okirata mellett a cégnyilvántartásba benyújtott aláírás-minta tartalmazza?
3. A korlátozás harmadik személyekkel szemben hatályosnak tekinthető-e abban az esetben, ha azt a jogi személy létesítő okirata tartalmazza és az a jogi személy honlapján feltüntetésre került?
4. A Polgári törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 3:31. §, valamint a cégnyilvánosságról és a bírósági cégeljárásról és végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény 9. § rendelkezéseivel összhangban, azokra tekintettel, mely esetben tekinthető a jóhiszemű harmadik személlyel szemben hatályosnak, azaz mikor tekinthető úgy, hogy a jóhiszemű harmadik személynek tudnia kellett volna a jogi személy nyilvántartásba bejegyzett képviselőjének képviseleti jogának korlátozásáról, és nyilatkozatának feltételhez/harmadik személy jóváhagyásához való kötéséről?

Válasz megtekintése

Céghírnök kérdés és válasz 2016.22.

Beküldés ideje: 2016. március 4.
Kategóriák: bejegyzési eljárás; cégalapítás; kft.; változásbejegyzés

Kérdésem az, hogy az egyszemélyes korlátolt felelősségű társaság alapító okirata az alábbi rendelkezést jogszerűen tartalmazhatja-e: „Az ügyvezető jogosult osztalékelőleg fizetéséről határozni.”

A kérdéses esetben az egyszemélyes korlátolt felelősségű társaság alapító okirata olyképpen készült, hogy a 21/2006. (V. 18.) IM rendelet 7. számú melléklete szerinti alapító okirat minta rendelkezéseit figyelembe vette az alapító, azonban az alapító okirat mintára történő hivatkozás azért nem szerepel az okiratban, mert azok a pontok törlésre kerültek, amik az adott esetben szükségtelenek voltak (pl. cégvezető, könyvvizsgáló stb.). Az adott egyszemélyes korlátolt felelősségű társaság alapító okirata 9.1. pontjának rendelkezése megegyezik a 21/2006. (V. 18.) IM rendelet 7. számú melléklete szerinti okiratminta 9.1. pontjával, míg az alapító okirat 9.2. pontja tartalmazza a kérdésben szereplő rendelkezést.

Az egyik megyében a kérdésben szereplő rendelkezést a Cégbíróság a Ptk.-val összhangban állónak találja és bejegyzi a változást, míg egy másik megyében a Cégbíróság hiánypótlásra felhívó végzést hozott arra hivatkozva, hogy a kérdésben található rendelkezés a Ptk. 3:186. §-ába és a 3:187. §-ába ütközik.

Válasz megtekintése

Céghírnök kérdés és válasz 2016.21.

Beküldés ideje: 2016. március 3.
Kategóriák: kft.; változásbejegyzés

"A" Kft saját 40 %-nyi üzletrészét visszavásárolta és saját üzletrészként tartja nyilván. A társasági szerződésben a saját üzletrész 1 éven túli tartásáról rendelkezett. A jogi képviselő a társasági szerződésben a többi tulajdonos között az "A" Kft is szerepeltette, a hatályos cégadatokban is így szerepel.
Kérdésem, hogy ez a törvényi előírásoknak megfelel-e.

Válasz megtekintése

Céghírnök kérdés és válasz 2016.20.

Beküldés ideje: 2016. március 2.
Kategóriák: szétválás; változásbejegyzés

Szétválással történő átalakulás során szétválási szerződést kell készíteni, melynek az átalakulási törvényben írtakon túl egyéb, a szétváló társaság illetve a létrejövő jogutód társaságok vonatkozásában számos olyan szenzitív információt tartalmaz, amely üzleti titoknak minősül és az erre vonatkozó szabályok szerinti védelmet és kezelést kellene biztosítani e dokumentum tekintetében. A szétválási szerződést a bejegyzési kérelem mellékleteként be kell nyújtani a cégbírósághoz. Figyelemmel a cégiratok nyilvánosságának főszabályára, ennek ellenére hogyan biztosítható mégis az a cégeljárásban majd a bejegyzést követően, hogy a cégbírósághoz benyújtott szétválási szerződést a cégbíróság a társaság üzleti titkaként kezelje és az harmadik személyek részére ne váljon hozzáférhetővé?

Válasz megtekintése

Céghírnök kérdés és válasz 2016.19.

Beküldés ideje: 2016. március 3.
Kategóriák: bejegyzési eljárás; cégalapítás; kft.; változásbejegyzés

Egy működő kft. fióktelepet kíván létesíteni. A Ptk. 3:96. § és 3:102. § lehetőséget teremt arra, hogy a fióktelepet ne tüntessék fel a létesítő okiratban, ill. a cégjegyzékben. Ugyanakkor a Ctv. 7.§ (2) bek. alapján fióktelep csak az lehet, ami a létesítő okiratban fel van tüntetve. A Ptk. 3:102. § (2) szerint a fióktelep változásáról egyszerű szótöbbséggel dönt a legfőbb szerv.
Kérdésem, hogy álláspontjuk szerint létesíthető-e egyszerű szótöbbséggel hozott határozattal fióktelep úgy, hogy nem kerül feltüntetésre a létesítő okiratban és a cégjegyzékben? Másképpen fogalmazva: a Ptk. 3:96. § és a Ctv. 7. § közötti logikai ellentétet miképpen oldják fel a cégbíróság?

Válasz megtekintése

Céghírnök kérdés és válasz 2016.18.

Beküldés ideje: 2016. február 28.
Kategóriák: kft.; változásbejegyzés

Egy kft. a Ptk. szerinti továbbműködéséről és törzstőkeemelésről szeretne dönteni. A társasági szerződés nem szerződésminta alapján készült, jóval régebbi. Amennyiben a Ptk. szerinti továbbműködéssel együtt a korábbi társasági szerződést a tagok hatályon kívül helyezik és szerződésmintát fogadnak el, azért, hogy megfeleljenek a Ptk-nak (semmilyen cégjegyzéki adatot nem módosítanak), akkor az még az illetékmentes módosítás körébe esik, vagy a teljesen új, ámbár kizárólag a Ptk-nak való megfelelés céljából elfogadott társasági szerződés miatt kell illetéket fizetnie a társaságnak?

Válasz megtekintése

Céghírnök kérdés és válasz 2016.17.

Beküldés ideje: 2016. február 26.
Kategóriák: átalakulás; változásbejegyzés

Az átalakulással megszűnő cég - cégforma nélküli - nevét felveheti-e a más cégformában létrejövő jogutód?

Válasz megtekintése

Céghírnök kérdés és válasz 2016.16.

Beküldés ideje: 2016. február 22.
Kategóriák: kft.; tőkeemelés; változásbejegyzés

Egy 500 E forintos kft. többségi (52%) üzletrészét zár alá vette a nyomozóhatóság, valamint lefoglalta az üzletrészt a bírósági végrehajtó iroda is (büntető és polgári eljárás is van folyamatban). A létesítő okirat rendelkezései alapján 75%-os szavazati arány szükséges a társasági szerződés módosításához, valamit a tőkeemeléshez is.
A kft. szeretné végrehajtani az új Ptk. szerinti tőkeemelést, valamint átállni az új Ptk-ra. A kérdésünk arra irányul, hogy ezt mily módon lehet megvalósítani a zár alá vett üzletrész vonatkozásában is, illetve van-e valamilyen korlátozás e tekintetben és, hogy a zár alá vett üzletrész feletti rendelkezési jogot ki gyakorolja.

Válasz megtekintése

Céghírnök kérdés és válasz 2016.15.

Beküldés ideje: 2016. február 19.
Kategóriák: kft.; tőke leszállítás; változásbejegyzés

Van egy 7 millió Ft jegyzett tőkéjű kft. Az egy tulajdonos üzletrésze 100.000 Ft, a 6.900.000 Ft üzletrész tulajdonosa a kft. /azelőtt egy másik természetes személy volt a tulajdonos/.
A kérdés az, hogy egy eljárásban meg lehet-e oldani, hogy a kft üzletrésze megosztásra kerülne, oly módon, hogy a 2.900.000 Ft névértékű üzletrészt a tag vásárolná meg, míg a 4.000.000 Ft névértékű üzletrész bevonásra kerülne? Ebben az esetben 50.000 Ft a fizetendő illeték?

Válasz megtekintése

Céghírnök kérdés és válasz 2016.14.

Beküldés ideje: 2016. február 17.
Kategóriák: változásbejegyzés

A társaság változásbejegyzési eljárás lefolytatása iránti kérelmet nyújtott be az illetékes cégbírósághoz. A cégbíróság, törvényes határidőben hiánypótlásra hívta fel a társaságot, amely hp. végzést a jogi képviselő átvett. Ezt követően a cégbíróság újabb végzéssel a korábban már felhívott és a jogi képviselő által átvett hiánypótlási felhívását kiegészíteni rendelte.
A cégbíróság a fenti kiegészítő hp. végzését - indoklásában - arra alapította, hogy a NAV az első hp. végzés kibocsátását követő 2. napon értesítette a cégbíróságot arról, hogy a társaság 3.m HUF-ot meghaladó köztartozással bír, így cégbíróság az első hp. végzésben nem tudta felhívni a társaságot a részesedés átruházás napjára készített, könyvvizsgáló által hitelesített közbenső mérleg benyújtására.
A cégbíróság a második hp. teljesítésére nyitva álló határidőt az első hp. végzés teljesítésére nyitva álló határidőben jelölte meg.
1. a cégbíróság jogszerűen járt-e el akkor, amikor a korábban kibocsátott hiánypótló végzés kiegészítéséről rendelkezett?
2. jogszerű volt-e a cégbíróság határidő felhívása a második hp. teljesítésére nyitva álló határidő tekintetében?

Válasz megtekintése

Céghírnök kérdés és válasz 2016.13.

Beküldés ideje: 2016. február 10.
Kategóriák: kft.; tőkeemelés; változásbejegyzés; végelszámolás

Végelszámolás alatt álló kft.-t terheli-e a Ptké. 12. §-a szerinti módosítási kötelezettség, ha a létesítő okirata az új Ptk-val ellentétes rendelkezést is tartalmaz?
Illetőleg amennyiben a végelszámolás alatt álló Kft. törzstőkéje nem éri el a 3 millió forintot, úgy a Ptké. 13. §-a szerint szükséges-e dönteni a tőkeemelésről?

Válasz megtekintése

Céghírnök kérdés és válasz 2016.12.

Beküldés ideje: 2016. február 4.
Kategóriák: kft.; tőkeemelés; változásbejegyzés

Amennyiben egy kft. létesítő okiratának jelenlegi szövege időközben hatályon kívül helyezett jogszabályokra vonatkozó hivatkozást tartalmaz, melyeket a szövegből törölni, illetve módosítani lenne szükséges, úgy már ezen jogszabályok törlése/helyesbítése esetén is az általános szabályok szerinti illetéket és közzétételi költségtérítést kell fizetni az új Ptk. hatálya alá helyezkedése és ezzel egyidejűleg a tőkeemelés során?

Válasz megtekintése

Céghírnök kérdés és válasz 2016.11.

Beküldés ideje: 2016. január 25.
Kategóriák: rt.; szétválás; változásbejegyzés

Az Átalakulási Törvény 5. § (1)-(2) szerint az átalakulási tervet a tagokkal közölni kell és amennyiben a tag a közlést követő 30 napon belül nem nyilatkozik, úgy kell tekinteni, hogy a jogutód tagja kíván lenni. A szétválási szerződést a szétváló társaság tagjainak, a jogutód létesítő okiratát a jogutód tagjainak alá kell írnia - Átv 6.§ (6). Amennyiben egy olyan részvényes, akit az írásbeli nyilatkozata vagy a hallgatása alapján úgy kell tekinteni, hogy a jogutód tagja kíván lenni, nem jelenik meg az átalakulásról véglegesen döntő közgyűlésen és így nem írja alá a dokumentumokat, úgy ennek hiányában is folytatható-e a többi közgyűlésen jelenlévő részvényes által aláírt dokumentumok alapján az átalakulás, megrendelhető-e a hirdetmény közzététel majd pedig benyújtható-e a bejegyzési kérelem? Ha egy tag meg akar válni a társaságtól, úgy nyilatkozik, hogy nem kíván a jogutód tagja lenni és ezért elszámolásra lesz jogosult, az ilyen tagnak is alá kell írnia a szétválási szerződést, azaz meg kell jelennie az átalakulásról döntő második közgyűlésen? Ha egy ilyen megváló tag nem jön el és nem ír alá, ennek hiányában folytatható az átalakulás a többi tag által aláírt okiratokkal?

Válasz megtekintése

Céghírnök kérdés és válasz 2016.9.

Beküldés ideje: 2016. január 26.
Kategóriák: kft.; változásbejegyzés

Amennyiben egy korlátolt felelősségű társaság egyedüli tagjának határozatai alapján az okiratot szerkesztő ügyvéd elkészíti a módosított és egységes szerkezetbe foglalt alapító okiratot, mely szerződésminta használatával készült, szükséges-e, hogy azt a tagok is aláírják vagy elég, ha az ügyvéd ellenjegyzi? Véleményünk szerint ilyen esetben ugyanúgy kell eljárni mint a nem szerződésmintával készült létesítő okiratok esetén, azaz az egységes szerkezetbe foglalt létesítő okiratot elég, ha az okiratot szerkesztő ügyvéd ellenjegyzi és a Ctv. 51. § (3) alapján igazolja, hogy az alapító okirat egységes szerkezetbe foglalt szövege megfelel az alapító okirat hatályos tartalmának. Találkoztunk azonban már olyan cégbírósági értelmezéssel is, miszerint amennyiben a tag nem írja alá a szerződésminta használatával készült módosított és egységes szerkezetbe foglalt alapító okiratot, az a szerződésminta szövege megváltoztatásának minősül, amire nincs lehetőség.

Válasz megtekintése

Céghírnök kérdés és válasz 2016.8.

Beküldés ideje: 2016. január 25.
Kategóriák: kft.; változásbejegyzés

Ha a cégjegyzékbe bejegyzett korlátolt felelősségű társaság a Ptké. 12. §-ára tekintettel a létesítő okiratát 2016. március 15-ig kizárólag
- a Ptk. rendelkezéseivel összhangban álló továbbműködés,
- törzstőkeemelés
tárgyéban módosítja, a változásbejegyzési kérelméhez köteles-e a Ctv. 1. sz. mellékletének I/7/a, I/7/d, és I/13/a-b-c, pontjában megjelölt okiratokat csatolni.

Válasz megtekintése

Céghírnök kérdés és válasz 2016.6.

Beküldés ideje: 2016. január 18.
Kategóriák: kft.; változásbejegyzés

Abban az esetben, ha a vezető tisztségviselő (ügyvezető) által összehívott, rendkívüli taggyűlés egyetlen napirendi pontot tartalmaz (közbenső mérleg átadása a tagoknak), és ezt a dokumentumot az ügyvezető a taggyűlés napirendi pontját is tartalmazó meghívóban közölt taggyűlési határnap előtt átadja a tagoknak, ezért a taggyűlési meghívót visszavonja, még a tag által tett napirendi pont kiegészítésre vonatkozó javaslat közlését megelőzően, jogszerű-e a visszavonás, illetve hozható-e a visszavont taggyűlési meghívó ellenére meg nem tartott taggyűlésen határozat? Értelemszerűen a meg nem tartott taggyűlésen az ügyvezető és más tag nem jelent meg, így a nem létező taggyűlést követő megismételt taggyűlésen a másik érdekelt tag hozott határozatokat, melyek így véleményünk szerint hatálytalanok.

Válasz megtekintése

Céghírnök kérdés és válasz 2016.5.

Beküldés ideje: 2016. január 19.
Kategóriák: bejegyzési eljárás; törvényességi felügyelet; változásbejegyzés

2011. évben, tételesen május 2-án és december 1-jén változásbejegyzési kérelem került előterjesztésre. A cég vezető tisztségviselője, az akkor hatályos 2006. évi IV. törvény 23.§ (1) bekezdésére alapítottan összeférhetetlenségi nyilatkozatott tett.
Kérdés:
A tárgy időszakban érvényes jogszabályi környezet akár a vbk-t előterjesztő jogi képviselő, akár a cégbíróság számára kötelező jelleggel előírt-e, olyan feladatot, mely szerint az ügyvezető által tett összeférhetetlenségi nyilatkozat tartalmát - a vbk-ről történő döntés előtt - össze kell vetni a bűnügyi nyilvántartás adataival. Azaz a cégbíróság jogszerűen hozhatott-e döntést úgy, hogy a Ctv. 1. számú melléklet I./7. pont d.) pont szerinti nyilatkozat tartalmát nem vetette össze a bűnügyi nyilvántartó adatbázisában szereplő adatokkal.

Válasz megtekintése

Céghírnök kérdés és válasz 2016.4.

Beküldés ideje: 2016. január 12.
Kategóriák: kft.; változásbejegyzés

A korlátolt felelősségű társaság 2015. december 31. napjával elhatározta, hogy 2016. január 1. napjától a számviteli törvény felhatalmazása alapján deviza könyvvezetésre tér át, azaz az idáig forintban vezetett könyvelését ezentúl euróban vezeti.
Ha jól értelmezzük a Ctv. 24. § (3) szakaszát, akkor a cég törzstőkéjét (és a tagok törzsbetéteit) a Számviteli tv. 146. § szerint forintól át kell váltani euróra.
Az Itv. 25. § (4) bekezdése alapján a cég vagyonában bekövetkezett változás bejelentése iránti eljárásért az (1) bekezdésben meghatározott illeték 40%-át kell megfizetni.
Jelen esetben a cég vagyona nem nő vagy csökken, tehát ilyen értelemben nincs változás, azonban a törzstőke valutaneme és így az összeg is változik.
Kérdés, hogy az Itv. 25. (3b) szerinti 15.000 Ft vagy az Itv. 25. (4) bekezdése szerinti 40.000 Ft illetéket kell megfizetni a változásbejegyzési eljárás során?

Válasz megtekintése

Céghírnök kérdés és válasz 2016.3.

Beküldés ideje: 2016. január 5.
Kategóriák: bejegyzési eljárás; cégalapítás; változásbejegyzés

A Ctv. 32. § (2) bekezdése alapján a bejegyzési kérelemben kézbesítési megbízottat kell megjelölni, ha a bejegyzési kérelemben külföldi jogi személy vagy jogi személyiség nélküli gazdasági társaság szerepel, vagy a bejegyzési kérelemben feltüntetett külföldi természetes személy nem rendelkezik magyarországi lakóhellyel. A kézbesítési megbízott magyarországi székhellyel rendelkező szervezet, illetve állandó lakóhellyel rendelkező természetes személy egyaránt lehet. Kézbesítési megbízotti feladatot a cég tagjai, vezető tisztségviselői, valamint felügyelőbizottsági tagjai nem láthatnak el.
Kérjük erősítsék meg, hogy jól értjük-e azt, hogy a fenti korlátozás nem jelenti azt, hogy maga a Magyarországon bejegyzett cég a külföldi tagjának vagy magyarországi lakóhellyel nem rendelkező vezető tisztségviselőjének a kézbesítési megbízottja legyen, mivel a Ctv. e tekintetben semmilyen tilalmat nem tartalmaz.

Válasz megtekintése

Céghírnök kérdés és válasz 2016.2.

Beküldés ideje: 2016. január 5.
Kategóriák: bt.; változásbejegyzés; végelszámolás

Egyszerűsített cégeljárásban a végelszámoló teszi közzé a hitelezői felhívást. Amikor a törlés bejelentésre kerül, meg kell fizetni a 15.000 Ft közzétételi díjat és a 3.000 Ft illetéket?

Válasz megtekintése

Céghírnök kérdés és válasz 2016.1.

Beküldés ideje: 2015. december 30.
Kategóriák: kft.; tőkeemelés; változásbejegyzés

Amennyiben egy kft. tőkeemelést hajt végre és új Ptk. hatálya alá is helyezkedik, de ezzel egyidejűleg székhelyet is módosít, úgy mennyi illetéket kell fizetni a változásbejegyzési eljárásban?

Válasz megtekintése

Céghírnök kérdés és válasz 2015.24.

Beküldés ideje: 2015. december 14.
Kategóriák: bejegyzési eljárás; bt.; cégalapítás; kft.; rt.; változásbejegyzés

Cégadatok változása hatályának időpontjával kapcsolatban szeretnék kérdést feltenni (részben kapcsolódik egy másik felhasználó kérdésére, tőkeemelés hatályosságával kapcsolatban adott válaszukhoz).
Ha módosul a cég székhelye, vagy pl. új ügyvezetőt neveznek ki a tagok, akkor mikortól lehet a cégiratokon az új székhelyet feltüntetni (vagy akár az új székhellyel számlát befogadni), illetve az új ügyvezető mikortól gyakorolhatja cégjegyzési jogát?

Válasz megtekintése

Céghírnök kérdés és válasz 2015.23.

Beküldés ideje: 2015. december 12.
Kategóriák: bejegyzési eljárás; cégalapítás; kft.; változásbejegyzés

A Ptk. 3:185. § alapján a tagokat törzsbetéteik arányában illeti meg osztalék. A Ptk. 3:187.§ alapján a társasági szerződés olyan kikötése semmis, amely a társaság által teljesített kifizetésekre a fejezetben foglaltaknál a tagokra nézve kedvezőbb szabályokat állapít meg.

A két hivatkozott jogszabályhely alapján jól gondoljuk-e, hogy a társasági szerződés tartalmazhat olyan rendelkezést, amely a törzsbetét arányos osztalék kifizetéstől eltér és a semmis kikötés úgy értelmezendő, hogy nem lehet a társasági szerződésben osztalékfizetésről rendelkezni, ha annak számviteli feltételei nem állnak fenn. Tehát, ha egy két tagú kft.-ben mindkét tag törzsbetétje 50-50%, attól még lehet úgy rendelkezni, hogy például egyik tagot 90%, a másik tagot csak 10% osztalék illet. És ezen rendelkezés ugyan egyik tagra nézve kedvezőbb szabályt jelent, de nem értelmezhető semmis kikötésként a Ptk. 3:187.§-ra hivatkozva.

Válasz megtekintése

Céghírnök kérdés és válasz 2015.22.

Beküldés ideje: 2015. december 9.
Kategóriák: átalakulás; egyesülés; szétválás; változásbejegyzés

Ügyfelünk egy cégcsoport átstrukturálást tervezi olyan módon, hogy első lépésként az ügyfél tulajdonában álló „A” Korlátolt Felelősségű Társaság beolvadna a kizárólagos tulajdonában álló leányvállalatába, azaz „B” Korlátolt Felelősségű Társaságba. A beolvadás eredményeként az „A” Korlátolt Felelősségű Társaság megszűnne, és annak általános jogutódjává „B” Korlátolt Felelősségű Társaság válna. Második lépésként a „B” Korlátolt Felelősségű Társaságból kiválna egy „C” Korlátolt Felelősségű Társaság, amely a „B” Korlátolt Felelősségű Társaság vagyonának egy részével kerülne megalapításra. A kérdésem arra irányul, hogy a tisztelt Cégbíróság álláspontja szerint van-e arra lehetőség, hogy a fentiekben részletezett két társasági jogi lépés - azaz a beolvadás, és a kiválás - bejegyzését az érintett társaságok ugyanazon cégbírósági eljárás keretében kezdeményezzék. Ennek megfelelően a tisztelt Cégbírósághoz egyszerre kerülne benyújtásra a beolvadással, és a kiválással kapcsolatos társasági jogi dokumentáció; a beolvadás és a kiválás hatályosulásának időpontja pedig ugyanazon napra esne (azaz ugyanazon a napon szűnne meg az „A” Korlátolt Felelősségű Társaság jogalanyisága, és ugyanezen a napon kerülne bejegyzésre „C” Korlátolt Felelősségű Társaság a cégjegyzékbe). Ennek megfelelően a „B” Korlátolt Felelősségű Társaság ugyanazon a napon válna az „A” Társaság jogutódjává, és a „C” Társaság jogelődjévé. Azon túlmenően, hogy a fenti eljárás számos tekintetben bonyolult kivitelezést igényel (így például a „B” Korlátolt Felelősségű Társaság vonatkozásában egyesülési és szétválási terv elkészítése egyaránt szükséges), azonban álláspontom szerint a Ptk., illetve az Átalakulási Törvény nem tartalmaz olyan korlátozásokat (lásd Ptk. 3:40. §), amely a fenti lépések megtételét megakadályoznák.

Válasz megtekintése

Céghírnök kérdés és válasz 2015.20.

Beküldés ideje: 2015. december 1.
Kategóriák: kft.; változásbejegyzés

Amennyiben a Kft. társasági szerződése szerződésminta alkalmazásával került megállapításra, és amelyben az ügyvezetők együttes cégjegyzésre jogosultak, a tagok többségének egyetértése folytán az egyik ügyvezető visszahívása kapcsán jogosult-e, illetve érvényesnek, szabályosnak tekinthető-e a taggyűlés összehívása, ha a másik ügyvezető e tárgykörben taggyűlési meghívót küld ki, melyben egyik napirendi pontként a másik ügyvezető visszahívása szerepel. Tehát a kérdésem a tényállás alapján, hogy ebben az esetben - az együttes cégjegyzésre figyelemmel - a másik ügyvezető törvényesen összehívhatja-e a taggyűlést a másik ügyvezető visszahívása okán, különös figyelemmel arra, ha ez az ügyvezető (akinek visszahívásáról rendelkezni kívánnak) a taggyűlési meghívó aláírását megtagadja, esetleg nem veszi át.

Válasz megtekintése

Céghírnök kérdés és válasz 2015.18.

Beküldés ideje: 2015. december 1.
Kategóriák: bejegyzési eljárás; bt.; cégalapítás; kft.; rt.; változásbejegyzés

Lehetőség van-e a Ptk 3:115. §-ában foglalt összeférhetetlenségi rendelkezéstől - különös tekintettel arra a szabályra, hogy a vezető tisztségviselő nem lehet vezető tisztségviselő más ugyanolyan főtevékenységet folytató társaságban - szabadon eltérni a társaság létesítő okiratában - azaz megengedni, hogy a vezető tisztségviselő más ugyanolyan főtevékenységet betöltő társaságban is vezető tisztségviselő legyen - figyelemmel a Ptk 3:4 § (3) bekezdésében foglaltakra, tekintettel arra, hogy a 3:115 §-ban a törvény nem tiltja az eltérést?

Válasz megtekintése

Céghírnök kérdés és válasz 2015.17.

Beküldés ideje: 2015. november 26.
Kategóriák: bejegyzési eljárás; cégalapítás; kft.; rt.; változásbejegyzés

A Gt. 18. § (3) és Gt. 25. § (1) és (2) bekezdését 2006 óta szívesen alkalmaztuk a társasági szerződésben, mivel gyakorlatban nagyon hasznosnak bizonyult. A Ptk.-ra történő áttéréskor maradhatnak-e ezen engedő rendelkezések a társasági szerződésben (jogszabályi hivatkozás nélkül), tekintettel a Ptk. 3:4. §-ára is?

Válasz megtekintése

Céghírnök kérdés és válasz 2015.15.

Beküldés ideje: 2015. november 10.
Kategóriák: kft.; tőkeemelés; változásbejegyzés

Egy korlátolt felelősségű társaság elhatározta az új Ptk. szerinti továbbműködését és törzstőkéjének felemelését 500e Ft-ról 3m Ft-ra, oly módon, hogy a tagok pénzbeli vagyoni hozzájárulást (készpénz befizetést) vállaltak 2 éven belül.
A tagok még nem fizették be a felemelt törzstőkét. A társaság időközben nyereségessé vált és a felemelt törzstőke a törzstőkén felüli vagyonból megemelhető lenne. A közbenső mérleg rendelkezésre áll.
Befizethető-e a korábbi döntés helyett most a megemelt törzstőke a törzstőkén felüli vagyonból? Esetleg külön új döntés alapján (megváltoztatható-e a korábbi döntés)? Be kell-e ezen esetleges új döntést nyújtani a cégbíróságra, van-e illeték és közzétételi díj fizetési kötelezettség (cégjegyzékadatot nem érintő döntés)?

Válasz megtekintése

Céghírnök kérdés és válasz 2015.14.

Beküldés ideje: 2015. november 10.
Kategóriák: bejegyzési eljárás; cégalapítás; változásbejegyzés

Székhely - központi ügyintézés helyével kapcsolatban szeretnék kérdezni.
A cég (cégcsoport) székhelyét módosítani kényszerül. Az új székhelyet egy közvetlenül/közvetve tulajdonosi minőségben lévő szervezet biztosítja. A székhelyen a hivatalos iratok átvétele, a céggel való kapcsolatfelvétel biztosított. A cég azonban más helyen is megtalálható, az alkalmazottakat ezen más helyen foglalkoztatja, a tulajdonosi döntések végrehajtása szerinti működés ezen más helyen zajlik. A tulajdonos által biztosított székhely egyben tekinthető-e központi ügyintézési helynek, ahol a döntések születnek, vagy mindenképpen az alkalmazottak által használt ingatlant kell a központi ügyintézési helynek tekinteni? A cég működésével kapcsolatos döntéshozatal az előbbi, míg a megvalósítás lényegében az utóbbi helyszínen történik. Melyiket kell központi ügyintézési helynek tekinteni? A jogszabály szövege azt sugallja, mintha ez egy egységes hely lenne. Hogyan kell megítélni, ha ez elválik egymástól?
A Ptk 3:7. §, 3:96. § és a Ctv. 7. § (1) bek. alapján tettem fel a kérdést.

Válasz megtekintése

Céghírnök kérdés és válasz 2015.12.

Beküldés ideje: 2015. november 5.
Kategóriák: kft.; változásbejegyzés

Két taggal rendelkező kft. egyedüli ügyvezetőjének visszahívása esetén, amennyiben új ügyvezetőt megegyezés hiányában nem tud választani a taggyűlés (így az ügyvezető cégjegyzékből való törlésére vonatkozó változásbejegyzési kérelmet a cég képviselője nem tudja benyújtani), a cégbíróság a kft. egyik tagja által adott meghatalmazás alapján a jogi képviselő által benyújtott változásbejegyzési kérelemre törölni fogja-e az egyedüli ügyvezetőt a cégjegyzékből? Amennyiben nem, hogyan kezelhető a helyzet, mi a teendő?

Válasz megtekintése

Céghírnök kérdés és válasz 2015.11.

Beküldés ideje: 2015. november 4.
Kategóriák: bejegyzési eljárás; változásbejegyzés

Cégszerű elektronikus aláírás körében szeretném kérni állásfoglalásukat. A Ctv. 9. § mondja meg, mi a cégszerű aláírás. A Ctv. 9. § (4) mondja meg, mi a cégszerű az elektronikus aláírás során: „(4) A cég kérelmére a cégjegyzék tartalmazza a cégjegyzésre jogosult – külön jogszabály szerinti – elektronikus címpéldányáról készített tanúsítványát is. A cégjegyzékbe bejegyzett tanúsítvánnyal rendelkező elektronikus aláírás a cégjegyzésre jogosult cégszerű aláírásának minősül.”

Mindezek alapján ahhoz, hogy egy elektronikus aláírás cégszerű is legyen, a Ctv. 9. § (4) bekezdés feltételeit is teljesíteni kell. Így az adott – cégjegyzésre jogosult – munkavállaló, vezető tisztségviselő elektronikus címpéldányáról készített tanúsítványát is csatolni kell a cégnyilvántartáshoz és az adott munkavállaló / tisztségviselő kizárólag annak megfelelő aláírása minősülhet cégszerűnek, hiszen a Ctv. 9. § (4) alapján álláspontunk szerint csak a cégjegyzékbe bejegyzett tanúsítvánnyal rendelkező elektronikus aláírással való aláírás minősül cégszerű aláírásának.

Mindezek alapján a jelenlegi aláírásra jogosultak köre szűkül, hiszen egy egyszerű felhatalmazó levéllel vagy szabályzattal felhatalmazott munkavállaló nem lesz jogosult elektronikusan cégszerűen aláírni a társaság nevében, kizárólag akkor, ha az adott személy a cégnyilvántartásba bejegyzésre kerül és az elektronikus címpéldányáról készített tanúsítványa is a cégnyilvántartásba elhelyezésre került.

Ki kell emelnünk továbbá, hogy a Ctv. 1. számú melléklete alapján elektronikus aláírás esetén az elektronikus tanúsítvány csatolása kötelező elem, ellentétben a „normál” aláírási mintával, amely csatolása nem kötelező. Ezt támasztja alá a Ctv. 25. § (1) r.) rendelkezése is.

Kérdésem arra irányul, hogy álláspontjuk szerint helyes-e a fenti gondolatmenet, és amennyiben igen, hogyan lehet tanúsítványt a cégnyilvántartásban elhelyezni, illetve pontosan milyen tanúsítvány helyezhető el.

Válasz megtekintése

Céghírnök kérdés és válasz 2015.8.

Beküldés ideje: 2015. szeptember 23.
Kategóriák: kft.; változásbejegyzés

A kft.-k kötelező törzstőke emelésével kapcsolatban merült fel bennem egy kérdés.
Amennyiben a kft. törzstőkéje már eléri a törvényi minimumot (3M Ft), akkor is nyilvánvalóan az új Ptk. szerinti továbbműködésről kell dönteni 2016. március 15-ig.
A kérdésem az, hogy ilyenkor is szükség van-e a társasági szerződés hatályosított szövegének benyújtására az illetékes cégbíróság felé, vagy esetleg elegendő-e, ha a jegyzőkönyv kerül benyújtásra a változásbejegyzési nyomtatvánnyal (elektronikus kézbesítési cím miatt).
Hogy jár el helyesen az a társaság, amely a kötelező társasági szerződés módosításkor (2013) mintás szerződést nyújtott be a cégbíróságra, és azóta nem volt változás a társasági szerződésében?

Válasz megtekintése

Céghírnök kérdés és válasz 2015.8.

Beküldés ideje: 2015. szeptember 23.
Kategóriák: kft.; változásbejegyzés

A kft.-k kötelező törzstőke emelésével kapcsolatban merült fel bennem egy kérdés.
Amennyiben a kft. törzstőkéje már eléri a törvényi minimumot (3M Ft), akkor is nyilvánvalóan az új Ptk. szerinti továbbműködésről kell dönteni 2016. március 15-ig.
A kérdésem az, hogy ilyenkor is szükség van-e a társasági szerződés hatályosított szövegének benyújtására az illetékes cégbíróság felé, vagy esetleg elegendő-e, ha a jegyzőkönyv kerül benyújtásra a változásbejegyzési nyomtatvánnyal (elektronikus kézbesítési cím miatt).
Hogy jár el helyesen az a társaság, amely a kötelező társasági szerződés módosításkor (2013) mintás szerződést nyújtott be a cégbíróságra, és azóta nem volt változás a társasági szerződésében?

Válasz megtekintése

Céghírnök kérdés és válasz 2015.6.

Beküldés ideje: 2015. szeptember 22.
Kategóriák: kft.; tőke leszállítás; tőkeemelés; változásbejegyzés

Az alábbi kérdéssel kapcsolatban szeretnék állásfoglalást kérni. Gazdasági társaság esetében a törzstőke megemelése mely időponttól hatályos? Hiszen a társasági szerződés aláírása és a cégbejegyzés időpontja között akár több hét is eltelik.

Válasz megtekintése

Céghírnök kérdés és válasz 2015.2.

Beküldés ideje: 2015. szeptember 10.
Kategóriák: változásbejegyzés

Ha a cég központi e-mail címe megváltozott, kell-e változásbejegyzési kérelmet benyújtani?

Válasz megtekintése