Hámori Andrea: Kérdések és válaszok a korlátolt felelősségű társaságok Ptk. hatálya alá helyezkedése, illetőleg tőkeemelése vonatkozásában (Céghírnök, 2016/1., 3-5. o.)

2016. 01. 27.

A cikk a Magyar Igazságügyi Akadémián a törvényszékek, a Fővárosi Ítélőtábla, valamint a Debreceni Ítélőtábla bírái részvételével 2015. december 3-án rendezett Cégjogi Konferencia szakmai tanácskozásának a megállapításait ismerteti a Ptk., a korlátolt felelősségű társaságok Ptk. hatálya alá helyezkedése, illetőleg a korlátolt felelősségű társaságok tőkeemelése vonatkozásában felmerülő kérdésekre.
 
– Megtárgyalásra került az az igen lényeges kérdés, hogy a Ptk. 3:162. § (1) bekezdése alapján a tőkeemelés teljesíthető-e egy jövőbeni későbbi időpontig is, illetőleg van-e véghatárideje a teljesítési határidőnek.
A kft. törzstőkéjének legkisebb összegét a Ptk. hárommillió forintban állapítja meg [3:161. § (4) bekezdés]. Arra is lehetőséget biztosít ugyanakkor, hogy a tagok a társasági szerződésben, illetve a törzstőke új törzs­betétek teljesítésével történő felemelése esetén a társasági szerződés módosításában a tag által a nyilvántartásba vételi kérelem benyújtásáig be nem fizetett pénzbeli vagyoni hozzájárulás szolgáltatására a társaság a nyilvántartásba vételétől számított egy évnél hosszabb időt állapítsanak meg [3:162. § (1) bekezdés].
A még nem teljesített pénzbeli vagyoni hozzájárulás teljesítésének végső határidejéről a Ptk. nem tartalmaz rendelkezést, annak meghatározását alapításkor [3:5. § e) pont] és a törzstőke felemelése során [3:198. § (2) bekezdés e) pont] a társasági szerződés szabályozási körébe utalja, egyúttal azonban a pénzbeli vagyoni hozzájárulás maradéktalan teljesítéséig az osztalékfizetés lehetőségét korlátozza és a hiányzó összeg erejéig a társaság tartozásaiért a tagok helytállási kötelezettségét írja elő (3:162. §).
A még nem teljesített pénzbeli vagyoni hozzájárulás befizetése végső határidejének előírását a Ptk. 3:133. § (2) bekezdése sem tartalmazza. E jogszabályhely a gazdasági társaság más társasági formába történő átalakulása, illetve jogutód nélküli megszűnése kötelező elhatározásáról rendelkezik arra az esetre, ha egymást követő két üzleti évben a társaság saját tőkéje nem éri el az adott társasági formára kötelezően előírt jegyzett tőkét, és a tagok a második év beszámolójának elfogadásától számított három hónapon belül a szükséges saját tőke biztosításáról nem gondoskodnak.
E rendelkezés alkalmazása körében nem annak van jelentősége, hogy a még nem teljesített pénzbeli vagyoni hozzájárulás szolgáltatása megtörtént-e, hanem annak, hogy a társaság rendelkezik-e a társasági formára előírt jegyzett tőke minimum összegét – a kft. esetén hárommillió forintot – elérő saját tőkével, és a tagok gondoskodnak-e a szükséges saját tőke biztosításáról.
Ezen kötelezettségüket azonban a tagok – abból következően, hogy a Számviteli törvény 35. § (2) és (3) bekezdésében foglaltak értelmében a jegyzett tőke és a saját tőke nem azonos fogalmak, tekintve, hogy a saját tőke a jegyzett tőkén kívül a tőketartalékból, eredménytartalékból és a tárgyév mérleg szerinti eredményéből tevődik össze – a hátralékos törzsbetét befizetésén kívül más módon is teljesíthetik. A Ptk. 3:133. § (2) bekezdése szerinti tőkepótlási kötelezettség és a hátralékos törzsbetét befizetési kötelezettség egymástól elkülönülő, önálló tagi kötelezettségnek tekintendők, a két jogintézmény joghatásait, határidőit tekintve nem keverhető. Így a Ptk. 3:133. § (2) bekezdése szerinti határidő a törzsbetét befizetésére nem irányadó (Fővárosi Ítélőtábla 10. Cgf. 47.021/2015/2.).
 
– Kérdésként merült fel, hogy a szerződésminta alkalmazható-e változásbejegyzési eljárásban, különös tekintettel a kft.-k kötelező tőkeemelése miatti módosításokra.
Egyhangúan akként foglalt állást a konferencia, hogy a változásbejegyzési eljárásban fel lehet használni a mintaszerződést, szerződéses szabadság van, nincs akadálya, hogy az alapításhoz rendelettel megállapított szerződésminta alapján készítse el a jogi képviselő az okiratot, a minta szövegének felhasználásával, de ez csak iratmintaként történő felhasználást jelent, hozzá a szerződésminta joghatásai nem kapcsolódnak.
 
– Megtárgyalásra került a fizetendő illeték összege abban az esetben, ha a cég Ptk. hatálya alá helyezkedéssel egyidejűleg más módosítást is kér bejegyezni, különös tekintettel a Fővárosi Ítélőtábla 14. Cgf. 47 075/2014/2. sz. döntésére. Ebben a kérdésben vita volt, a Fővárosi Törvényszék és a Budapest Környéki Törvényszék véleménye szerint, tőkeemelés és más módosítás bejelentésekor, az illeték 15 000 Ft. A Fővárosi Ítélőtábla tanácselnökei akként foglaltak állást – figyelembe véve a hivatkozott Ítélőtáblai döntést is – hogy az illeték az általános szabályok szerint alakul, ez esetben nincs illetékkedvezmény, tehát tőkeemelés és más adat módosításakor az illeték 40 000 Ft, erre az esetre a Ptké. sem tartalmaz az általánosnál kedvezőbb szabályozást. (Lásd Céghírnök kérdés és válasz 2016.1.)
 
– Ismételten felmerült az a kérdés, hogy lehet-e cégvezető megbízási jogviszonyban.
A Ptk. 3:113. §-a alapján a társaság legfőbb szerve a vezető tisztségviselők munkájának segítése érdekében egy vagy több cégvezetőt nevezhet ki. A cégvezető feladatait munkaviszonyban látja el.
A jogirodalomban találunk olyan véleményt, amely szerint a cégvezetőre vonatkozó fogalom-meghatározásból az következik, hogy csak munkaviszonyban állhat a cégvezető a gazdasági társasággal. (HVG-ORAC Kiadó Bp. 2014. Polgári jog. A jogi személy. Az új Ptk. magyarázata II/VI. 162. oldal). Ezt fogadta el a Fővárosi Ítélőtábla.
A Ptk. ugyanakkor a relatív semmisségi klauzulát e rendelkezés vonatkozásában nem tartalmazza, nem teszi semmissé, ha a létesítő okirat alapján a cégvezető tisztségét megbízási jogviszony alapján látja el (Debreceni Ítélőtábla véleménye).
 
– A konferencia megtárgyalta, hogy a fennálló megbízású vezető tisztségviselő elfogadó és összeférhetetlenségi, továbbá eltiltással kapcsolatos nyilatkozatának csatolása szükséges-e – a Ptk. hatálya alá helyezkedéssel összefüggésben –, figyelemmel a Ptk. szerinti nyilatkozat tartalmi különbségére.
A vezető tisztségviselők összeférhetetlensége tekintetében az új Ptk. némiképp eltérő szabályozást tartalmaz, mint a Gt. (Gt. 23–25. §, illetve Ptk. 3:115. §).
Az eltiltás tekintetében a jogszabály tartalma ugyanaz, de a jogszabályhely eltérő, a Gt. helyett a Ptk., illetve a Ctv. szabályozza az eltiltást.
Amennyiben a társaság áttér a Ptk. szabályaira és nem választ új vezető tisztségviselőt, kötelező-e új összeférhetetlenségi nyilatkozat csatolása, amelyben a vezető tisztségviselő a Ptk. szabályai alapján nyilatkozik az összeférhetetlenségről? Általános véleményként elfogadásra került, hogy ez nem kötelezően csatolandó melléklet, hiszen a vezető tisztségviselő megválasztásakor, az akkor érvényes jogszabályok szerint nyilatkozott az összeférhetetlenségről és az eltiltásról is.
A Debreceni Ítélőtábla aggályát fejezte ki, utalva a Ptk. VI. könyvének felelősségi szabályaira. A Fővárosi Ítélőtábla tanácselnökeinek véleménye szerint ez csak az újonnan választott vezető tisztségviselők jogviszonyára vonatkozhat.
 
– A konferencián kérdésként merült fel, hogy hiányosságnak tekinthető-e, ha nem hoz külön határozatot a taggyűlés arról, hogy az új Ptk. alá helyezkedik a társaság, de elkészül a társasági szerződés módosítása és az egységes szerkezetű okirat a Ptk.-nak megfelelően.
Egyhangú volt az állásfoglalás, miszerint a külön határozat hiánya miatt nem kell hiánypótlásra felhívó végzést kiadni, hiszen evidens, hogy ezért módosítják a társasági szerződést.
 
– Kérdésként vetődött fel, hogy a minősített befolyásszerzés bejelentésével összefüggő szabályok változása a Ctv. azon főszabályával összevetve, hogy cégjegyzéki adat változása iránti kérelmet az érintett cég terjeszthet elő, indokolja-e az eddigi cégbírósági gyakorlat megváltoztatását.
Továbbra is akár a cég, akár a befolyásszerző kérelmére 50 000 Ft illeték megfizetése mellett a cégbíróság bejegyzi a változást? Vagy a bejegyzés iránti kérelmet csak a befolyásszerző terjesztheti elő, 50 000 Ft illeték megfizetése mellett? Ez esetben a jogi képviselői meghatalmazás a befolyásszerzőtől származik.
A Gt. 52. § (1) bekezdése értelmében, ha a korlátolt felelősségű társaságban vagy a zártkörűen működő részvénytársaságban (a továbbiakban: ellenőrzött társaság) annak tagja (részvényese) az alapítást követően a (2) bekezdés szerinti minősített többséget biztosító befolyást szerez, a befolyásszerző (a továbbiakban: minősített befolyásszerző) köteles azt a befolyás létrejöttét követő tizenöt napon belül a cégbíróságnak elektronikus úton bejelenteni. A bejelentési kötelezettség késedelmes teljesítése vagy elmulasztása esetén a cégbíróság a minősített befolyásszerzővel vagy annak vezető tisztségviselőjével szemben a Ctv. szerinti törvényességi felügyeleti intézkedéseket alkalmazhatja.
A Ptk. 3:324. § (1) bekezdése alapján, ha korlátolt felelősségű társaság vagy zártkörűen működő részvénytársaság tagja – közvetlenül vagy közvetve – a szavazatok legalább háromnegyedével rendelkezik, ezen minősített többség megszerzésétől számított tizenöt napon belül köteles ezt bejegyzés és közzététel végett a nyilvántartó bíróságnak bejelenteni.
A jelenlévők véleménye szerint ez úgy oldható fel, hogy az új Ptk. szerint a bejegyzés iránti kérelmet csak a befolyásszerző terjesztheti elő, 50 000 Ft illeték megfizetése mellett. Ez esetben a jogi képviselő meghatalmazása a befolyásszerzőtől származik. Azonban ebben az esetben csak bejegyzés történhet, a korábbi tagot a cégbíróság nem törli, így a cégjegyzék adatai nem felelnek meg a tényleges helyzetnek. A megoldás az, hogy a befolyásszerző és a társaság ügyvezetője együttesen ad meghatalmazást a jogi képviselőnek a változásbejegyzési kérelem előterjesztésére, valamennyi, a cégjegyzéket érintő adat bejegyeztetése érdekében.
A helyzet megnyugtató rendezése azonban a Ptk. módosításával oldható fel, adott esetben cégjogilag megoldhatatlan helyzet alakul ki, hiszen előfordulhat, hogy a befolyásszerző bejegyzésre kerül úgy a cégjegyzékbe, hogy a korábbi tag nem kerül törlésre erre irányuló kérelem hiányában, ezt ugyanis a befolyásszerző nem terjesztheti elő.
 
– A konferencián felmerült kérdésként, hogy szükséges-e a létesítő okiratot módosítani és a megváltozott adatokat tartalmazó egységes szerkezetű létesítő okiratot csatolni, ha a társaság tagjainak személyében és a törzstőke összegében változás nem következik be, de a tagok üzletrészének a mértéke változik a tagok közötti megállapodás alapján.
A Ptk. 3:168. § (1) bekezdése akként rendelkezik, hogy az üzletrész átruházását írásba kell foglalni. Az üzletrész átruházása a társasági szerződés módosítását nem igényli. Ezzel azonos rendelkezést tartalmazott a Gt. 123. §-a.
A Kúria a Gfv. X. 30.011/2008/4. számú végzésében kifejtette, hogy a Gt. 113. § (1) bekezdése, a 150. § és a 123. § rendelkezéseiből, továbbá a Ctv. 27. § (3) bekezdés a) és b) pontja, a Ctv. 35. § (1) bekezdése, a Ctv. 45. § (2) bekezdése és az 51. § (2) bekezdésében foglalt rendelkezésekből az következik, hogy nem kell egységes szerkezetű társasági szerződést benyújtani, ha a társaság tagjainak személyében úgy történt változás, hogy sem a tagok száma, sem az üzletrészek száma, illetve nagysága, vagy annak jogi tartalma nem változott. A Ctv. 51. § (2) bekezdése szerint a cégnek a személyi változásokat is tartalmazó egységes szerkezetű létesítő okiratot egy későbbi időpontban bekövetkezett, egyéb létesítő okirat módosítás alkalmával kell csak elkészíteni. Ugyanakkor a bejegyzési kérelem benyújtásakor hatályos állapot szerint a tagváltozás miatt a változásbejegyzési kérelmet elő kell terjeszteni, figyelemmel a Ctv. 27. § (3) bekezdés b) pontjának előírására.
Azonban ha a tagok személyében változás ugyan nem következett be, de a tagok üzletrészének mértéke, nagysága, vagy valamely ahhoz kapcsolt jog, vagy kötelezettség megváltozik, a létesítő okirat módosítása nem mellőzhető. Ebben az esetben a tagokra vonatkozó cégjegyzéki adat nem fog megváltozni, de változik a társasági szerződésnek az üzletrészek nagyságára, vagy egyéb adataira vonatkozó rendelkezése, ily módon a Ctv. 51. § (1) bekezdése és 24. § (1) bekezdés b) pontja szerint a cégjegyzék 8. rovata is. Ezért a változásbejegyzési kérelmet, a megváltozott adatokat tartalmazó egységes szerkezetű okiratot, az új tagjegyzéket és további, a Ctv. szerinti okiratokat is be kell nyújtani a cégbírósághoz.
A Kúria ezen határozatát ugyan a Gt. szabályaira alapította, azonban a határozatban hivatkozott törvényhelyek rendelkezéseivel lényegében azonos rendelkezést tartalmaz a Ptk. is.
A konferencia egyhangúan egyetértett abban, hogy amennyiben változnak a társasági szerződésnek az üzletrészek nagyságára, vagy egyéb adataira vonatkozó rendelkezései, a változásbejegyzési kérelemmel a megváltozott adatokat tartalmazó egységes szerkezetű okiratot, az új tagjegyzéket és további, a Ctv. szerinti okiratokat is be kell nyújtani.
 
– A konferencia megtárgyalta a cégbíróság azon gyakorlatát, hogy a bejegyzéssel létrejövő társaságok vezető tisztségviselője jogviszonya kezdeteként és a tagok tagsági jogviszonya kezdeteként a társasági szerződésben, illetve a cégbejegyzési kérelemben megjelölt időpontot jegyzi be a cégjegyzékbe.
A társaságnak a szerződésmintában és a cégbejegyzési kérelemben kötelező feltüntetni a vezető tisztségviselő, illetve a tagok jogviszonyának kezdő időpontját.
A Fővárosi Ítélőtábla 16. Cgf. 47.007/2015/2. számú végzésében olyan döntést hozott, hogy a bejegyzéssel létrejövő társaságnak nem lehet a bejegyzést megelőző időponttól kezdődően bejegyzett vezető tisztségviselője, tagja, még akkor sem, ha a Ptk. 3:101. § (1) bekezdése lehetővé teszi, hogy a gazdasági társaság a létesítő okirat közjegyzői okiratba foglalásától, vagy ügyvédi, jogtanácsosi ellenjegyzésétől kezdődően a létrehozni kívánt társaság előtársaságként működhet. A cégbejegyző végzésben ezért a képviseletre jogosultak és a tagok jogviszonya kezdő időpontjának a cég létrejöttének időpontjával, azaz a bejegyző végzés keltével szükséges azonosnak lenni.
A cégbíróság álláspontja szerint a képviseletre jogosultak és a tagok jogviszonyának kezdő időpontja korábbi lehet, mint ahogyan a cég létrejön.
A Ptk. kommentár szerint az előtársasági létszakaszban működnek már a társaság szervei is, a társasági szerződésben kijelölt vezető tisztségviselők már a cégbejegyzésig sem saját vagy az alapítók nevében járnak el, hanem a gazdasági társaság nevében és javára.
A konferencia résztvevői ez utóbbi álláspontot fogadták el, ugyanis egyhangúan akként foglaltak állást a bírák, hogy a vezető tisztségviselő jogviszonya kezdeteként és a tagok tagsági jogviszonya kezdeteként a társasági szerződésben, illetve a cégbejegyzési kérelemben megjelölt időpontot jegyzi be a cégjegyzékbe.
 
– Kérdésként merült fel, hogy a székhely-változásról milyen szavazati arányban kell dönteni.
A Ptk. 3:102. § (2) bekezdése szerint elegendő egyszerű szótöbbség, az (1) bekezdése szerint pedig a létesítő okirat módosításáról háromnegyedes szótöbbséggel döntenek. A székhely pedig a létesítő okirat kötelező tartalmi eleme. A Ptk. 3:102. § (1) bekezdése alapján a létesítő okirat módosításáról – ha az nem szerződéssel történik – a társaság legfőbb szerve legalább háromnegyedes szótöbbséggel határoz.
A Ptk. 3:102. § (2) bekezdése szerint a társaság cégnevének, székhelyének, telephelyeinek, fióktelepeinek, és a társaság – főtevékenységnek nem minősülő – tevékenységi körének megváltoztatásáról a legfőbb szerv egyszerű szótöbbséggel hoz határozatot. Tekintettel arra, hogy a (2) bekezdés quasi különös szabály, ezért elegendő az egyszerű szótöbbség.
 
– A jelenlévők egyetértettek abban is, hogy bár a Ptk. nem tartalmaz kifejezett törvényi felhatalmazást arra, hogy a Gt. 18. § (3) bekezdéséhez hasonlóan az ügyvezetőt felhatalmazzák a fenti döntések meghozatalára, azonban ennek a Ptk. diszpozitivitása folytán továbbra sincs akadálya.
 


Vissza